Műtárgy

Beköszöntött az ősz, nyoma sincs pániknak

Az idei maratoni aukciós kényszerszünet után az őszi szezon fő kérdése az volt, hogy vannak-e egyáltalán még gyűjtők, vásárlók itthon, illetve működnek-e az online értékesítési rendszerek. Az eredményeket tekintve kijelenthető, hogy nincs pánik a műtárgypiacon: vevők is vannak, és rekordok is születtek.

A frissen megtartott licitek között a legmagasabb eredmények a Virág Judit Galéria szeptember 20-án, a Budapest Kongresszusi Központban rendezett eseményén születtek. Munkácsy Mihály Fasor című festménye 90 millió forintért, Kádár Béla Eladják a szürkét című alkotása 80 millió forintért, Vaszary János Parkban című műve pedig 72 millió forintért kelt el.

A Virág Judit Galéria őszi árverésének 718 millió forintos összleütési értéke a legmagasabb összeg, amelyet őszi aukción valaha kifizettek Magyarországon

– mondta Törő István, az aukciósház társtulajdonosa. Az árverésen generációváltás is történt, hiszen Virág Judit az este elején elköszönt a gyűjtőktől, és kizárólag az online liciteket kezelte. Az aukciót ezúttal a lánya, Kelen Anna művészettörténész vezette. Az eseményen személyesen előzetes regisztrációval lehetett részt venni, csökkentett létszámban. Online és telefonon viszont a korábbinál többen követték az aukciót:

174-en telefonon licitáltak, és több mint ötven tétel kelt el az online felületen. Korábban, a koronavírus-járvány előtti időkben a külföldi oldalakat használva ez a szám aukciónként három-öt volt.

„Az elért eredmény igazolja a galéria úttörő befektetését, hogy a hazai aukciósházak közül elsőként fejlesztett saját online aukciós felületet” – jegyezte meg Törő István. A platform hiba nélkül, valós időben működött, de a videoközvetítés nem volt tökéletes. A galéria ígéretet tett, hogy a következő árverésre orvosolja a hibát.

A Kieselbach Galéria Facebook Live megoldással közvetítette a maga árverését, amelyen 16 tétel kikiáltási ára is meghaladta a 10 millió forintot.

A legmagasabb leütési árat, 60 millió forintot Vaszary Jánosnak a trianoni tragédiá­ra reagáló Magyar Golgota című festménye érte el.

Vaszary egy másik, piros pünkösdi rózsákat ábrázoló képéért 13 millió forintot adtak. Galimberti Sándor Nagybányai udvar című, 1907-ben készült festménye 50 millió forintnál állt meg, Berény Róbert szintén Nagybányán alkotott és ugyanekkorra datálható Napsütötte kert című festménye 26 millió forintért kelt el. Szintén a nagybányai művészet körébe tartozik Glatz Oszkár Hegyi tanya című műve, ennek leütési ára 36 millió forint lett.

A 19. századi festmények közül Paál László barbizoni erdőrészletet ábrázoló védett műve 13 millió forintért, Mészöly Géza 1871‑es folyóparti tájképe pedig 28 millió forintért került új tulajdonoshoz. A szekció iránt most erősebb érdeklődés volt, mint az elmúlt években. A kortárs képek csak kis részét tették ki az árverési anyagnak, közülük a Hamvas Béla írásai által inspirált, Molnár Sándortól jegyzett 1975-ös Princípium VI. volt az egyik kiemelkedő tétel. Ennek 8,5 millióig tornászták fel az árát. Molnár nevéhez fűződik a saját maga által kidolgozott festőjógatan, és az ő lakása adott helyet a hatvanas évek progresszív festőcsoportjának, a Zuglói körnek. A Kieselbach Galéria árverésén Czene Béla iránt volt még feltűnő érdeklődés.

A Nagyházi Galéria őszi festményaukcióján a legmagasabb árat a kolozsvári születésű Vastagh Géza Tigris című festménye érte el, amely 360 ezer forintról indult, és végül 4,8 milliónál koppant a kalapács. A másik jelentős áremelkedést a felvidéki Csordák Lajos kassai premontrei templomot ábrázoló képe érte el. Ennek ára 380 ezer forintról 2,2 millióra ugrott. Csordák főként Kassán élt, Budapesten és Prágában tanult cseh mesterektől, 1937-ben Kassán hunyt el. A Nagyházi Galéria őszi néprajzi árverésén a gyűjtők kedvelt tárgytípusáért, a bokályokért folyt éles küzdelem. Két sgraffitós díszítésű, kék-fehér színvilágú, igazi ritkaságnak számító szászkézdi bokály négy-ötszörös áremelkedés után 360 és 300 ezer forintért került új gyűjteménybe. Egy székelykeresztúri darab árát 36 ezerről 160 ezerre srófolták fel, egy holicsi tál 240 ezret ért, egy Gorka Géza-boroskészlet 80 ezer forintért kelt el. Több gyűjtő összeakaszkodott Kerényi Jenő Könyöklő akt kerámiaszobráért, ennek eredményeként 36 ezerről 130 ezerre forintra nőtt az ára. A szőnyegek közt egy 20. század eleji iráni szőnyeg lett a legdrágább 650 ezer forinttal. A Nagyházi Galéria november 10-én árverez újra.

Az Arte Galéria aukcióját – amelyen sokszorosított egyedi grafikák, festmények, érmék és kerámiák kerültek kalapács alá – szintén élénk licitálási kedv jellemezte, sok tétel ért el többszörös áremelkedést. A kortárs művek a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kaptak, és sokan kapcsolódtak be az árverésükbe.

Wahorn András 1985-ös Fodrász című olajképét a kikiáltási ár duplájáért, 300 ezer forintért vásárolták meg, Bada Dada Feleselés című olajfestményét pedig 420 ezerért.

Maurer Dóra 1971-es grafikai lapja 100 ezer forinton kezdte és 240 ezer forinton fejezte be a licitet. Vilt Tibornak az ötvenes években készült bronza kapta a legmagasabb kezdőárat, végül 360 ezer forintért vihette haza új tulajdonosa a Közöny című szobrocskát.

Fotó: Arte Galéria

A befektetési ékszerek voltak a BÁV őszi árverésének sztárjai. Az esten a francia Van Cleef & Arpels különleges, 8 karátnyi tökéletes briliánssal díszített fülbevalój kelt el a legdrágábban, amelyért jutalékokkal együtt 11 millió forintot fizettek. Leütési ára 9,5 millió forint volt. A legnagyobb licitharcokat a gazdasági válságok idején klasszikusan menekülőeszköznek tekintett befektetési ékszerek váltották ki. Ezek jellemzően a nagy brilles arany ékszerek, illetve a legismertebb ékszerházak ikonikus darabjai. A kettőt egyesíti a Van Cleef & Arpels különleges, csavart karika fülbevalója, amelyet a tervezője 54 darab tökéletes briliánssal díszített. A dobogó második helyére a fülbevalóhoz illő fehérarany, csaknem 10 karátnyi briliánssal ékített nyakék került, amely 5,7 millió forintért kelt el. Jól szerepeltek a nagy ékszerházak dizándarabjai is. A Cartier hajlított szög elnevezésű karkötője, amely szinte minden hollywoodi sztár ékszerdobozában megtalálható, végül 2,2 millió forintot ért.

A Tiffany leghíresebb tervezőjének, Elsa Perettinek a hullámok ihlette nyakéke 1,5 millió forintig jutott az árverésen. Az ezüsttárgyak között az Ecsedy-Csapó nemesi család art deco tálcája 660 ezer forintért kelt el.

A legnagyobb licitharc egy aprócska kínai ezüst teáskannáért alakult ki. Az 50 ezer forintról induló ritkaság közel nyolcszoros áron, 384 ezer forinton zárt.

A festmények közül a kortárs alkotásokért harcoltak a legtöbben, ezek közül is Orosz Gellért két absztrakt alkotása volt a legnépszerűbb. Az 5 + 2 című képe 1,6 millióért, egy másik absztrakt kompozíciója pedig kilencszeres áron, 2,4 millió forintért kelt el.

A legmagasabb árú festmény Schönberger Armand Rakpart című, jól ismert, a háború utáni európai izmusok összegző művének tekintett festménye volt 8,4 millió forintért.

A legdrágábban elkelt műtárgy egy Zsol­nay-ritkaság lett, a Klein Ármin tervei alapján készült háromdarabos virágtartó díszedényért 2,4 millió forintot fizettek. A spanyol lottósorsoló gömb 1 millió forintért kelt el. Tovább folytatta sikersorozatát a modern magyar kerámia, ismét nagy volt az érdeklődés a nagy nevek, Gádor István, Gorka Lívia és Gorka Géza alkotásai iránt. Ehhez a trendhez csatlakoztak a közelmúltban a háború utáni modern Zsolnay kerámiák is. Az érdeklődés középpontjában Török János és Gazder Antal formabontó alkotásai álltak, ezek közül a legmagasabb áron, 528 ezer forinton az utóbbi eozinmázas maszkját ütötték le.

Az őszi árverés eredményei összhangban voltak az utóbbi hónapok műtárgypiaci tapasztalataival. A befektetők a koronavírus-járvány okozta gazdasági bizonytalanság miatt a befektetési ékszerek felé fordultak. A BÁV szeptember ­29–30-án megrendezett 73. művészeti aukcióján a vételi, telefonos és online megbízások száma jelentősen meghaladta a korábbi árverésekét, ami nem pusztán a járvány hatása, de hosszú távon a vásárlási szokások megváltozását is előrevetíti. A külföldi aukciósházaknál már évek óta megszokott, hogy az aukció jellege, maga a show megmarad, de a vásárlók leginkább közvetítőkön keresztül vagy telefonon, számítógépen licitálnak.

Aukció járvány idején

A járvány nem törte le a licitálási kedvet, de a rendkívüli körülményekre természetesen az árverések is reagáltak. Az összes ház gondot fordított a járványügyi szabályok betartására. A termek elrendezése segítette a szociális távolságtartást, a szervezők pedig ügyeltek arra is, hogy a személyesen licitálók regisztráljanak, és csak az egy háztartásban élők üljenek egymás mellé. | VG

 

járvány műtárgypiac eredmények ősz
Kapcsolódó cikkek