Akár egymillió dollárt is fizethetnek a világűrt megjáró bordóiért

Elárverez a Christie’s egy palack bordói bort, amely a Föld körül keringve több mint egy évet töltött a Nemzetközi Űrállomáson egy tudományos kísérlet részeként, az auk­ciós ház szerint ínyenceknek a különleges nedű akár egymillió dollárt is megérhet.

A Petrus 2000 egyike annak a tizenkét palack francia bornak, amely januárban tért vissza a Földre az űrállomásról.

A tudományos kísérlet része annak a hosszabb távú erőfeszítésnek, hogy a Földön lévő növényeket ellenállóbbá tegyék a klímaváltozással és a betegségekkel szemben azáltal, hogy újfajta stressznek teszik ki őket.

Március végén 12 borszakértő a bordeaux-i borkutató intézetben vakon tesztelte az egyik űrben járt palack tartalmát együtt a borpincében maradt, ugyanazon évjáratúakkal. Megállapították, hogy a súlytalanság nem rontott a bor minőségén, hanem jobban érlelte azt.

Tim Tiptree, az aukciósház bor- és szeszesital-részlegének nemzetközi igazgatója szerint a világűrt megjáró bor „páratlan környezetben” érlelődött.

Egy nagyon harmonikus bor, amely képes arra, hogy fenségesen érlelődjön, ezért választották ezt a tudományos kísérlethez. Nagyon biztató, hogy pompás ízű volt, amikor visszaérkezett a Földre

– hangsúlyozta.

A tudományos kísérletet a Space Cargo Unlimited luxemburgi startup szervezte. Az aukció bevételéből további ilyen kutatásokat fognak finanszírozni. Az aukciós tételben szerepel egy Földön érlelt Petrus ugyanabból az évjáratból, hogy a majdani vevő össze tudja hasonlítani az ízüket, ha úgy döntene, hogy felbontja a palackokat.

Ugyanezt tették márciusban a borszakértők is. Jane Anson, a The Decanter borászati folyóirat szakírója úgy fogalmazott, hogy a Földön maradt bor íze „fiatalabb” volt, mint azé, amely megjárta a világűrt.

Az, amelyik a Földön maradt, nekem egy kicsit fanyarabb, egy kicsit tanninosabb és egy kicsit fiatalabb volt. Az űrben jártnak a tanninjai lágyabbak voltak, jobban kijött egy virágos íz.

A bor érlelési folyamatának kémiai és biológiai elemzése lehetővé teszi a tudósok számára, hogy megtalálják a módot jó évjáratok mesterséges érlelésére. Szőlővesszőket is vittek a kísérletben az űrállomásra, amelyek nemcsak túlélték az utat, de gyorsabban nőttek, mint a Földön maradt társaik, annak ellenére, hogy kevesebb fényt és vizet kaptak.