Az acb Galéria a szerdán megnyílt ARCO Madrid művészeti vásáron a New Yorkban élő bosnyák származású fiatal művésszel Selma Selmannal vesz részt. Ennek kapcsán kérdeztük a galéria munkatársát, Magyar Fannit arról, hogyan juthat be egy budapesti galéria a nemzetközi vásárokra, és mi az acb stratégiája, amelynek alapján kiválasztja a vásárokat.
„A stratégia alapvetően az, hogy a legjobb vásárokra menjünk a legjobb művészekkel” – foglalta össze lapunknak Magyar Fanni a lényeget. Jól hangzik, de ehhez meg kell ismerni a színteret, és tapasztalatokat kell szerezni, a legjobbak előtt még sok másik vásáron részt kell venni. Az acb Galéria 2018–19-re került abba a pozícióba, hogy befogadták jelentkezésüket az A kategóriás vásárokra. Jelenlegi fő céljuk az elért eredmények megtartása, szakmailag és gazdaságilag is. Mind a kettő jelenthet kihívást: fel kell építeniük izgalmas karriereket, akikkel bejutnak a vásárokra, illetve a világ számára is érdekes művészeket kell képviselniük, és nem mellékesen a vásári jelenlét financiálisan is megterhelő, éves szinten a legnagyobb kiadását képezi a galériának.
A nemzetközi intézményi és piaci színtér érdeklődése kitapintható, az lesz fókuszban a vásárokon, ami a vezető intézményekben, biennálékon szerepel.
Selma Selman ilyen, tavaly szerepelt a Documentán és a Manifestán is. A trendekre vonatkozó kérdésre Magyar Fanni azt válaszolta, hogy 2015–2019 között a koncept művészet felé fordult az érdeklődés, és ez egybeesett a kelet-közép-európai régió láthatóvá válásával. Nemcsak a régió, hanem az egyes országok színterei is karaktert kaptak. Az acb Galériára által képviselt alkotók, illetve a Pécsi Műhely munkássága is ekkor került ki a nemzetközi színtérre, tulajdonképpen úgy, hogy igazán még itthon sem volt feldolgozva. Az elmúlt években a hatvanas-hetvenes évek alkotói méltó helyükre kerültek, a kánonba és intézményi gyűjteményekbe, igaz, ez sok esetben, éppen a vásári jelenlét miatt, előbb megtörtént külföldön, mint itthon. A pécsi Nádor Katalin történetét idézi ide példának az acb munkatársa.
A trend ismét fordul, újra a fiatal művészek és inkább a festészet kerül előtérbe, azon belül is a narratív, figurális festészet. Természetesen az acb Galéria is reagál műtárgypiac mozgásaira, főként arra, ami egybeesik a releváns szakmai diskurzussal – szögezte le Magyar Fanni. Ezen túl ki kell tudni termelni a 20 ezer eurós standbérletet és az egyéb költségeket, mint biztosítás, szállítás, személyi költségek. A hazai magyar kortárs képzőművészek áraival ez sok esetben nem lehetséges, jelenleg egy középgenerációs magyar művész nem éri el azt az árszintet, mint New Yorkban vagy Münchenben alkotó pályatársa.
Magyar Fanni szerint azonban: „Ha van víziónk, és hiszünk a művészben, akkor ki fogjuk gazdálkodni a költségeit egy vásárnak, mert szeretnénk bekapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe, és ezen a módon láthatóvá tenni a magyar képzőművészetet a világban. Először az idősebb művészek munkáin keresztül alapoztuk meg az utunkat, aztán jönnek a fiatalabbak.” A milánói vásáron tavaly már olyan csoportos standot mutattak be, ahol a fiatal művészek (Ember Sári, Nemes Márton, Kiss Adrián) műveit párhuzamosan mutatták be Lantos Ferenc, Szijártó Kálmán, tehát a Pécsi Műhely tagjaival.
Az acb vásárnaptárjában 2023-ban a legrangosabb vásár, az eredeti bázeli Art Basel a következő állomás, ahol Ladik Katalin műveivel szerepelnek majd. Ladik Katalinnak március elején nyílik egy retrospektív egyéni kiállítása Münchenben, aztán a tárlat tovább megy Stockholmba és Bécsbe.
Az acb Galéria már háromszor kiállított, az Art Basel neve alatt futó legrangosabb kortárs képzőművészeti vásárokon eseményeken. Először 2019-ben Ladik Katalin munkásságát mutatták be az Art Baselen. „Sikeres tapasztalat volt. Fontos tanácsadókkal, intézményi szakemberek találkoztunk, vásárlásokra is sor került. Anyagilag és szakmailag megérte a részvétel, felemelő visszajelzéseket kaptunk, sokéves munkánk érett be.” Perspektívát nyitott, belépést jelentett egy felsőbb ligába. 2021-ben az Art Basel Miami Beachen Bak Imre-szólóstanddal vettek részt, amire jó szakmai visszajelzéseket kaptak, de az eseményre nagyon rányomta a Covid a bélyegét. 2022-ben Tóth Endre műveivel mentek, szintén Miamiba, és a fotóalapú konceptes művek felkeltették a vásárra érkező dél-amerikai gyűjtők érdeklődését.
A 43. kiadását tartó ARCO Madridra Selma Selma 2018 és 2023 között készült, legújabb fémhulladékra készített festményeit, rajzait és egy performanszvideójának válogatását vitték. A roma származású boszniai művésznő munkáival tavaly már nagy sikert arattak a bécsi Sparkon, elnyerték a legjobb stand díját, és gyakorlatilag minden el is adtak.
Selma Selman (1991, Bihac, Bosznia-Hercegovina) a volt jugoszláv térségből származó kritikus és politikai performanszok nagy múltra visszatekintő hagyományának egyik legfiatalabb és legizgalmasabb zászlóvivője, aki performansz, videó, fotó, rajz és festészet műfajaiban alkot.
Gyakorlata egyszerre öleli fel és robbantja szét a romákkal kapcsolatos sztereotípiákat, személyes tapasztalataira, és történeteire hivatkozva, de sajátos helyzetére is összpontosít, mint boszniai roma származású fiatal művésznő.
