A kutatók egy kozmikus sugarakon alapuló képalkotó módszerrel elemezték a piramis északi oldalát. Itt 2016-ban már találtak egy üreget, ahol most megtalálták az eddig rejtve maradt folyosót. Az eredményekről a piramis előtt tartottak sajtótájékoztatót. Az egyiptomi régiségügyi miniszter, Záhi Havássz úgy nyilatkozott, hogy ez a 21. század legfontosabb felfedezése.

Fotó: Egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium

Egy folyosószerű teret fedeztek fel, amely körülbelül két méter magas és kilenc méter széles. A helyiséget úgy tervezték, hogy segítsen a piramis tehermentesítésében. Ez a mérnöki megoldás a korát meghaladónak tűnik, tekintve, hogy a Kheopsz-piramist időszámításunk előtt 2560 körül építhették – írta az NBC News.

Az egyiptomi Régiségek Legfelsőbb Tanácsának főtitkára, Musztafa Vaziri elmondta, hogy az eddigi megfigyeléseik szerint a folyosó vélhetően egy maga alatt lévő dolgot védhet a piramis súlyának nyomásától. Egyelőre sejtelmük sincs, mi lehet a frissen megtalált szoba alatt, de reméli, hogy nagyon hamar feltárják a titkot.

Fotó: AFP

A piramist a gízai fennsíkon építtette Kheopsz fáraó a IV. dinasztiából. Az uralkodó nagyjából időszámításunk előtt 2509 és 2483 között regnálhatott.

Záhi Havássz elmondta, hogy minden erőforrást a folyosó alatti tér feltárására összpontosítanak. 

A miniszter reméli, hogy magának Kheopsz fáraónak a sírját találják alatta.

Fotó: Háled el-Fiki

A 4500 éves piramis a friss felfedezésen túl is rengeteg munkát adhat még a régészeknek. 

A most megtalált folyosót a régiségügyi minisztérium 2015-ben indított ScanPyramids projektje keretében fedezték fel. Ennek a lényege, hogy fúrások nélkül próbálják feltérképezni a piramisok belsejét. Az ehhez használt módszert Japánban, a Nagoja Egyetem és a High Energy Accelerator Research Organisation kutatói dolgozták ki.

Orbán Egyiptomban: örömmel fogadnák az újabb magyar befektetéseket

A magyar–egyiptomi kétoldalú találkozó során mindkét fél az ukrán–orosz háború békés rendezése mellett állt ki.

A technika lényege, hogy nyomon tudja követni a kozmikus sugárzás müonrészecskéit, amelyek majdnem fénysebességgel érkeznek a Földre, és hatékonyan hatolnak át a szilárd tárgyakon. A megoldás pontosabb képet ad, mint a röntgensugárzás. Ezzel a technológiával találták meg a kutatók 2017-ben a piramis első nagyobb belső terét, amelyet Nagy Galériának kereszteltek. Ennek mentén később megtalálták a piramis középpontjában a királyi és a királynői kamrákat is.