GDP: Nagy Márton előre szólt, mi fog történni csütörtökön a magyar gazdasággal – lesz meglepetés
Csütörtökön érkezik a magyar gazdaság talán legfontosabb friss mérőszáma, a harmadik negyedéves GDP. Most Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter alaposan lehűtötte az ezzel kapcsolatos várakozásokat.
Az Index felidézte, hogy a magyar gazdaság 2025 második negyedévében csak enyhén, 0,3 százalékkal bővült éves alapon, és 0,5 százalékkal negyedéves alapon. Így ugyan sikerült elkerülni a technikai recessziót, de növekedésről nem, inkább stagnálásról lehet beszélni. A magyar gazdaság növekedését leginkább
- a szolgáltatások, különösen az infokommunikáció támasztják,
- miközben az ipar és a mezőgazdaság fékező hatású volt (az utóbbi 0,3 százalékponttal húzta vissza a GDP-t).
Az is kijelenthető, hogy a magyar gazdaságot egyedül a belső fogyasztás hajtja. A lapnak Nagy Márton most megelőlegezte, mire lehet számítani a csütörtöki GDP-adat publikálásakor.
GDP: Nagy Márton előre szólt, mi fog történni
Az idei harmadik negyedévre vonatkozó GDP-adatok tehát csütörtökön érkeznek, az Index megkérdezte a nemzetgazdasági minisztert, mire számít. Nagy Márton nem kertelt:
szerinte a harmadik és a negyedik negyedéves GDP-adatok várhatóan gyengébbek lesznek a piaci várakozásoknál.
Ennek fő oka az ipar és az építőipar gyenge teljesítménye. „Az ipar alakulása előre látható volt, hiszen a német ipar augusztusban nagyot esett. A járműiparban például 18,5 százalékos mínusz volt a csökkenés az előző hónaphoz képest. Ez nálunk is érezhetően visszafogta a növekedést" – érvelt. Az építőipar azonban még a vártnál is rosszabbul teljesített, itt valóban „meglepetésszerű csökkenés történt”.
A fogyasztás viszont továbbra is kurblizza a gazdasági teljesítményt. A kiskereskedelmi forgalom 2-3 százalékos pluszban van, a teljes fogyasztásé ennél is nagyobb mértékű. Így összességében a GDP negyedéves alapon – vagyis a másodikról a harmadik negyedévre – stagnálást mutathat. Éves összevetésben, a tavalyi harmadik negyedévhez képest azonban
van esélyünk egy kisebb bővülésre, ami valahol 0,5 százalék körül alakulhat.
Nagy Márton egyúttal azt is jelezte, hogy a kormány nem változtat az éves GDP-előrejelzésén, illetve a vártnál kisebb növekedés sem jelentene problémát a költségvetésnek. Ugyanis nem önmagában a GDP a döntő, hanem a fogyasztás és a bérek alakulása is. Az áfa és a személyi jövedelemadó a vártnál jobban teljesítenek, ezért a bevételi oldal stabil marad.
Beszélt a magas reálkamatok körüli vitáról is, ami a kormány és a jegybank eltérő megközelítéséből fakad. „A Magyar Nemzeti Bank dönt a kamatokról, nem a kormány. Nekünk volt véleményünk, de ezt egyszer elmondtuk, nem kell ismételni” – fogalmazott.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani fogyasztásvezérelt növekedés nem tartható fenn. A beruházások hamarosan átveszik a szerepet, például a CATL, a BYD és a BMW. Emellett a német gazdaság várható költségvetési ösztönzői is segíthetik a magyar exportot és ipart.
Jövő évtől ismét ez lesz a motor, és a várakozások szerint van esélyünk 2–3 százalék közötti növekedésre
– nyomatékosította. De ezzel együtt is a gazdasági kilátások szempontjából a béke kérdése a legfontosabb, mert amíg nincs béke, nincs esély 3 százalék fölötti növekedésre. Szerinte a következő évben már mindenki 2 százalék fölötti növekedést vár, a magyar gazdaság „újra magára találhat”.
Óriási hírt kaptak a nyugdíjasok a kormánytól: 8 százalékkal nőne a nyugdíj Magyarországon – már 2026-tól elindulhat a történelmi emelés
A kormány már dolgozik az ütemezésen, de feltételek nélkül nem lesz bevezetés: ehhez gazdasági erő és béke kell. A nemzetgazdasági miniszter szerint a 14. havi nyugdíj bevezetése reálértékben is emelné az idősek jövedelmét, de csak fokozatosan és fegyelmezett költségvetési keretek között valósulhat meg.
