Óriási hírt kaptak a nyugdíjasok a kormánytól: 8 százalékkal nőne a nyugdíj Magyarországon – már 2026-tól elindulhat a történelmi emelés
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjúban arról beszélt, hogy a 14. havi nyugdíj bevezetése reálértékben is érzékelhető jövedelemnövekedést eredményezne a nyugdíjasoknak. Az új nyugdíjrendszer bevezetése két-három éven keresztül, fokozatosan történhet – „egyetlen feltétele van”, amit a kormányzati szereplők már korábban is kiemeltek.
A miniszter világosan fogalmazott: a 14. havi nyugdíj bevezetése nem luxus, hanem elkerülhetetlen cél.
Az állandó inflációkövetés mellett ez az extra juttatás már tényleges, reálértéket növelő emelést hozna – a teljes havi juttatás visszaadása közel 8 százalékos nyugdíjemelésnek felelne meg
– jelentette ki Nagy Márton. Hangsúlyozta, hogy Közép-Európa országai között nem lenne kirívó megoldás: már néhány európai államban létezik 14. havi nyugdíj. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a bevezetés nem történhet egyszerre, mert túl nagy terhet róna a költségvetésre. Ezért javasolta a fokozatos, heti bontásos módszert: például az első évben egyheti pluszjuttatás, majd később további hetek hozzáadásával.
A nemzetgazdasági miniszter szerint már jövőre el lehetne indulni: „2026-ban az egyhetes kiegészítéssel is el lehetne kezdeni.” Innen azonban a tempót az fogja meghatározni, hogy
- milyen mértékben nő a GDP;
- mennyi adóbevétel képződik;
- és mennyire stabil a költségvetési egyensúly.
A cél az, hogy évről évre nagyobb reálértékű juttatás jusson a nyugdíjasoknak, de csak olyan mértékben, ami nem veszélyezteti az államháztartást.
A nyugdíjreform „egyetlen feltétele” – amit nem lehet figyelmen kívül hagyni
Ahogy azt korábban megírtuk, Czomba Sándor államtitkár is megszólalt azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mégis mi az az egyetlen feltétel, amely nélkül nem lehet bevezetni a 14. havi nyugdíjat. A választ pontosan így fogalmazta meg: „gazdasági erő kell, amely összefüggésben van a békével”.
Vagyis hiába van politikai akarat és szándék, ha a gazdaság nem bírja el, ha a költségvetési mozgástér beszűkül, akkor nem lehet megtenni. Az államtitkár ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a kormány dolgozik azon, hogy a 14 havi nyugdíjnak meglegyen a stabil pénzügyi alapja.
Ez a mondat visszaköszön az eddigi nyilatkozatokból: „be kell vezetni a 14. havi nyugdíjat”, de csak akkor, ha az ország gazdasági ereje és költségvetési helyzete megengedi.
Kevés nyugdíjas tudja, pedig sokaknak jár az egyszeri juttatás: itt a lista a támogatásokról
Jelenleg 2,267 millió nyugdíjas él Magyarországon, kétharmaduknak az átlagos 246 ezer forint alatti a nyugdíja, 440 ezernek pedig a havi 140 ezer forintot sem éri el a járandósága. A legnehezebb helyzetben lévők többféle egyszeri, állami és települési juttatásra jogosultak, sokan még sincsenek tisztában ezzel. Az időseknek komoly segítséget jelent a 13. és a tervezett 14. havi nyugdíj is. Várhatóan ekkora összegre számíthatnak a nyugdíjasok jövőre.
