Drámaian zuhannak a kínai cégfelvásárlások
A tavalyi rekordösszegű, 246 milliárd dolláros bevásárlás után az év első négy hónapjában 67 százalékkal zuhantak a kínai vállalatok külföldi befektetései – a Bloomberg szerint ez a legnagyobb visszaesés a 2009-es globális pénzügyi válság óta. Elemzők szerint ráadásul a trend egész évben folytatódni fog.
A drámai zuhanásnak több oka is van. Egyrészt a kínai hatóságok igyekeznek megakadályozni a tőke külföldre áramlását, és stabilizálni a jüant. Ez eddig is prioritás volt, de további szigorítások is várhatók. A tervek szerint megtiltják, hogy a cégek egymilliárd dollár feletti összeget fektessenek be az alaptevékenységüktől eltérő területen, és gyakorlatilag ellehetetlenítenek minden 10 milliárd dollár, állami tulajdonú cégek esetén pedig minden egymilliárd dollár feletti külföldi befektetést.
Másrészt a külföldi partnerek is szigorítanak, mert kellemetlen helyzetbe hozták őket a visszamondott üzletek. Ennek megakadályozására vagy szokatlanul magas elállási díjat szabnak meg a megállapodás lemondása esetére, vagy eleve kizárják a kínai ajánlattevőket. Ami az előbbit illeti, a szokásos 2 százalék körüli helyett az üzleti érték 10 százalékát is elérheti az elállási díj. És van olyan kínai vállalat, amelyik ezt is vállalja – például a Zhengzhou Coal Mining Machinery Group vezette konzorcium, amelyik tízszázalékos elállási díjat fizet, ha kútba esik az 545 millió dolláros ajánlata a Robert Bosch indítómotor- és generátorgyártó részlegéért, vagy a C C Land Holdings, amely márciusban beleegyezett egy 287,5 millió fontos letét fizetésébe, hogy kellő komolysággal vegyék 1,15 milliárd fontos ajánlatát, amelyet a londoni Cheesegrater torony megvételére adott a British Landnek és az Oxford Properties Groupnak.
Veszélybe kerültek már nyilvánosságra hozott üzletek is. A Shandong Tyan Home például áprilisban ezzel indokolta, miért lépett vissza az ausztrál Barrick Gold megvásárlására irányuló tárgyalásoktól. A cég megvételére 1,3 milliárd dollárt szántak. A Vang Csien-lin milliárdos tulajdonában lévő Dalian Wanda Group márciusban kényszerült visszalépni a Dick Clark Productions megvételéről szóló egymilliárd dolláros szerződéstől, mert nehézségei támadtak a vételár kínai számlákról történő kifizetésével. Hasonló okokból kellett lemondania a pekingi székhelyű Macrolink Groupnak egy 600 millió fontot érő londoni telek megvásárlásáról.
A korlátozások elsősorban a Kínában bejegyzett vállalatokat érintik, amelyeknek nincsenek offshore számláik, illetve finanszírozási lehetőségeik. Ennek megfelelően akadnak kivételek is, például a HNA Group konglomerátum, amely szinte pánikszerűen költötte idén a pénzt külföldön. Többek között megszerezte a Deutsche Bank AG részvényeinek majdnem tíz százalékát, és egymilliárd dollárért megvásárolta a szingapúri CWT-t.
A Bloomberg szerint szabad utat kapnak viszont azok a külföldi befektetések, amelyeket a kormányzat fontosnak tart az ország gazdasági fejlődése szempontjából – ilyen volt a svájci Syngenta agrárvegyipari óriás megvétele, amelyre 43 milliárd dollárt költött a China National Chemical, azaz a Chemco.
