Elkeseredett lépés a török jegybanktól

Egyelőre csak átmeneti támaszt adott a lírának a török jegybank szerda esti elkeseredett kamatemelése. Mivel az alapkamatot politikai okokból – Recep Tayyip Erdogan elnök miatt – nem emelheti a szervezet, az úgynevezett késői likviditási ablak rátáját módosította 13,5 százalékról 16,5 százalékra, a központi bank ezen a szinten finanszírozza a bankrendszert. A lépés nem igazán nyugtatta meg a piacokat, a líra ugyan percek alatt több mint 6 százalékot erősödött, de nem sokkal később ebből vissza is adott

3 százalékot.

Hasonló utat jártak be a fejlődő piaci devizák: a kelet-közép-európai régióban a zloty és a korona is kilengett, a forint 318,2-es keresztárfolyamig erősödött, majd a 320-as szint közelébe gyengült. Az államkötvénypiacnak jót tett a lépés, majdnem 70 bázispontot csökkent a 10 éves török hozam, a befektetők vélhetően a jövőbeli inflációval kapcsolatos várakozásaikat mérsékelték.

Az emelést korábban kellett volna meglépni, esetleg nagyobb mértékben – mondta a Világgazdaságnak Boér Levente. Az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója szerint ugyanakkor nem szabad abból kiindulni, hogy gyorsan visszagyengült a deviza, a lépés középtávon akár sikeres is lehet. Ennek feltétele, hogy a körülmények megfelelők legyenek: akár a nemzetközi piaci helyzet változása, akár a török jegybank és kormányzat megváltozó kommunikációja, akár egy átfogó gazdaságpolitikai reform bejelentése segíthet. Bizonytalan, merre halad tovább a líra, az azonban nem tűnik valószínűnek, hogy a jegybank a következő, június 7-i ülése előtt hozzányúlna bármelyik kamatlábhoz. Boér szerint a hozamszint csökkenése nem feltétlenül azt mutatja, hogy a befektetők sokkal optimistábbakká váltak volna. A 14,3 százalék körüli 10 éves hozam még a jegybanki célt jóval túllépő, 10 százalékos jövőbeli inflációval számolva is 4,3 százalék körüli reálhozamot ígér, ami historikusan elég magasnak számít a török eszközök esetén, és a többi fejlődő piaccal összevetve is.

Az alapkamat-emelés nélküli szigorítás mellett az is sokat nyomott a latban, hogy Erdogan közölte: Törökország követni fogja a monetáris politika általánosan elfogadott elveit. Az emelés bejelentésekor a török miniszterelnök-helyettes is kiemelte, hogy „vissza kell állítani a monetáris politika hitelességét, és vissza kell nyerni a befektetők bizalmát”. Továbbra is tapasztalható tehát az erős kormányzati befolyás a központi bankon, de Boér szerint igazából nem ez aggasztja a piacot. „Kevés olyan fejlődő piaci jegybankot találni, amely teljesen független lenne, a problémát a monetáris politikai irány és azok a nem konvencionális eszközök okozzák, amelyeket a törökök eddig használtak.”

A szakértő a piaci reakciók mögött sejti a feléledő politikai bizonytalanságot is. Az ellenzék kezében erős fegyver lett a bezuhanó líra, ez az egy hónap múlva esedékes választás előtt kampánytéma lehet. „Az alkotmánymódosítás lényege az volt, hogy rendkívül széles jogkört biztosítson az elnöknek, most viszont nőtt az esélye, hogy nem Erdogan nyeri meg a választást, és olyan valaki ül a székébe, akit a piac nem ismer. Ha pedig az elnökválasztással párhuzamos parlamenti választáson alulmarad az eddig kormányzó AKP, az is további bizonytalanságot, politikai patthelyzetet szülhet.”