Az egyre növekvő kockázatokra figyelmeztet a valutaalap
Nem változtatott globális GDP-növekedési előrejelzésén a Nemzetközi Valutaalap (IMF), de felhívták a figyelmet az egyre növekvő kockázatokra. A washingtoni hitelező tegnap közzétett, Világgazdasági kitekintés című elemzésében fenntartotta 3,9 százalékos globális növekedési becslését az idei évre és jövőre is. A szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy a kereskedelmi háború alááshatja a bővülést, s veszélyezteti a középtávú növekedési kilátásokat. Lehet, hogy akár fél százalékponttal is csökkenteni kell 2020-ig a GDP-előrejelzéseket, ha a korlátozások miatt számottevően esik az üzleti bizalom. Az Egyesült Államok különösen ki van téve a lassulásnak, ha széles körűvé válnak a korlátozások, mivel azok nemcsak a fogyasztói árakat emelik meg, hanem a beruházásokat is lassíthatják. Az USA-ban amúgy is lassulásra számít a valutaalap a következő években: idei GDP-növekedési előrejelzését 0,1 százalékponttal 2,4 százalékra csökkentette. Ugyanakkor arra számít a szervezet, hogy a dollár tovább erősödik az euróval szemben. A kínai kilátások nem változtak, 6,6 százalékos idei, 6,4 százalékos jövő évi növekedést jeleztek előre az IMF elemzői.
Az euróövezet kilátásait is lefelé módosították a szakértők: 2,2 százalékos GDP-növekedésre számítanak az idén, 1,9 százalékos ütemre jövőre, ami 0,2, illetve 0,1 százalékponttal alacsonyabb az áprilisi prognózisnál. A csökkentés oka, hogy a német és a francia gazdaság a lassulás jeleit mutatta az év első felében, Olaszország pedig pénzügyileg még mindig nem stabil. Az IMF hangsúlyozta, hogy még mindig nem tudni, mi lesz a brit kilépés vége, tehát bizonytalan, milyen hatásokkal járhat a Brexit. A brit gazdaság teljesítményére vonatkozó előrejelzését 1,6 százalékról 1,4 százalékra rontotta a valutaalap.
Árfolyamválság is fenyegeti a világgazdaságot, amelynek gyújtópontjában az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szigorító lépései lehetnek. A washingtoni szakértők szerint a befektetők alábecsülhetik az amerikai inflációs nyomást, s lehet, hogy a kamatemelések hatására hirtelen kezdhetik beárazni. A változás nagymértékű volatilitást okozhat, valamint súlyosbíthatja a fejlődő piaci tőkekivonásokat. Ez ugyanaz a folyamat, amelyet az amerikai hozamkörnyezet emelkedésekor, az idei második negyedévben láttunk, a jelenség tehát a hazai részvény- és devizapiacot is érintheti.
Ennek ellenére az elemzők nem változtattak a fejlődő és feltörekvő országok kilátásain, 4,9 százalékos idei, 5,1 százalékos jövő évi GDP-bővülésre számítanak. A fejlődő és feltörekvő gazdaságok útja azonban széttartó, az IMF szerint az idén és jövőre is biztosabb az olajexportáló országok sorsa, Oroszországé vagy Szaúd-Arábiáé, míg a hirtelen olajár-emelkedés nagyon megütheti az importőröket, köztük például Indiát. A nyersanyag további drágulásában viszont nem biztos az IMF, mivel a szakértők úgy vélekednek, hogy azt leginkább ellátási zavarok és geopolitikai kockázatok okozták. Az elemzésben ugyan az áll, hogy az idén 33 százalékos áremelkedést valószínűsítenek, de ez a tavalyi záróárfolyamhoz képest csak 70,2 dolláros átlagárat jelent, ami alacsonyabb, mint a Brent tegnapi, 72 dolláros kurzusa.
Az inflációra is kitértek az elemzők: a fejlett gazdaságokban 2,2 százalékos átlagos pénzromlásra számítanak, míg áprilisban még csak 2 százalékot prognosztizáltak. A feltörekvő és fejlődő országok esetében 4,4 százalékos inflációval számolnak, szemben az áprilisi 4,6 százalékkal.
