Csúcsot döntött az igazolatlan munkahelyi távollét
A versenyszférában a hivatalos munkanapok 14,1 százalékában nem dolgoztak a magyar munkavállalók szabadság, betegség, igazolt vagy igazolatlan távollét miatt 2016-ban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal elemzéséből. Tavalyelőtt átlagosan 39,1 napot töltöttek távol a munkahelyüktől.
A betegállomány miatt kieső munkanapok száma a fizikaiaknál csaknem duplája volt a szellemi munkakörben dolgozókhoz képest. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál a szellemi munkakörben dolgozók átlagosan három nappal töltöttek több időt munkavégzéssel, mint a fizikaiak.
Minél nagyobb létszámú egy vállalkozás, annál több a betegség miatt kieső napok átlagos száma. Míg az 5–49 fős szervezeteknél dolgozók átlagosan fejenként csak 3,8 napot voltak táppénzen vagy betegszabadságon (a fizikaiak 4,6, a szellemiek 2,6 napot), addig az 50–249 közöttieknél ez már 8,7 nap (10,4, illetve 5,7 nap), de ez is jóval alacsonyabb volt, mint a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozásokra jellemző 11,2 nap (14, illetve 7,1 nap). A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre lapunknak elmondta: egy nagyobb céghez nem feltétlenül kötődnek a dolgozók, ott bürokratikusabb a rendszer, tehát nem engedik el csak úgy a munkavállalót, míg egy kisebb, családiasabb jellegű vállalkozásnál könnyebben méltányolják a dolgozó ilyen jellegű kérését. Egyes vállalkozások nem teljesítik a tb-kötelezettségeiket.
Betegség miatt a leghosszabb időt a feldolgozóipar fizikai foglalkozású dolgozói hiányoztak, a legtöbbet (16,8 napot) a villamos berendezések gyártásában munkálkodók. Palkovics utalt arra, hogy a megterhelő fizikai munka hát- és gerincproblémákhoz vezethet. A szellemi munkakört ellátók betegség miatt a pénzügy, biztosítás és a vízellátás ágazatokban hiányoztak a leghosszabban, átlagosan 8,5 napot, míg a legrövidebb ideig (4,8 nap) az építőipar szellemi foglalkozású dolgozói. A szabadságon töltött idő a fizikai dolgozók esetében a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás ágazatban haladta meg leginkább a versenyszféra átlagát, és hosszabb volt az ott foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak esetében is (akik állománycsoportjukban szintén listavezetők) a munka veszélyessége – például az atomerőműben – és a rendhagyó munkarend ellentételezését szolgáló pótszabadságok miatt.
Minden korábbinál több nap esett ki igazolatlan távollét címén 2016-ban. Ennek feltételezhetően nem a munkafegyelem általános romlása az oka, hanem sokkal inkább az, hogy a felmérés mintegy tízezer közfoglalkoztatottat is érintett, akiknél ez a távolléti ok az átlagosnál jóval gyakrabban fordul elő.
2016-ban 255 nap munkavégzési kötelezettség volt előírva. A fizetett ünnepnapok száma tíz volt, ami nemzetközi összevetésben nem tekinthető magasnak; Ausztriában néggyel, Németországban hattal több ünnep szerepel a naptárban. Palkovics jelezte: a szakszervezetek nem tettek le arról, hogy december 24-ét is munkaszüneti nappá minősítsék, szerinte erre a GDP-bővülés mellett 2020-ban kínálkozik esély.
