Mérsékelt inflációs nyomás jellemzi a régiót
Javarészt gyorsult a fogyasztói árak emelkedése júniusban a kelet-közép-európai régióban, bár Románián kívül csak mérsékelt inflációs nyomás tapasztalható. Csehországban nagyon meglódult a drágulás üteme, 2,6 százalékos éves bázisú inflációt mértek a májusi 2,2 százalék után. A jegybank célja a 2 százalékos ráta elérése, a 60 bázispontos eltérés azonban épp elegendő ahhoz, hogy felerősödjenek a kamatemelési várakozások. Különösen úgy, hogy a tegnapi adatok szerint tovább szűkült a munkaerőpiac: 3 százalékról 2-re ereszkedett a munkanélküliségi ráta. Ha az idei első negyedévre 6 százalék fölé gyorsuló bérdinamika nem is emelkedik tovább, attól az infláció még felpöröghet. Mindennek ellenére a korona gyengült az euróval szemben az adatok publikálása után, emögött azonban vélhetően a kereskedelmi háború fejleményei állnak, s nem a makroadatok. A Bloomberg piaci konszenzusa szerint az idén még egy augusztusi, 15 bázispontos emelés várható az egy százalékon álló alapkamaton, 2019 decemberében pedig már 1,75 százalékon állhat a ráta. Míg a tavalyi második fél év a korona ralijáról szólt, addig idén gyengébben teljesít a deviza: január óta 2,5 százalékot gyengült az euróval szemben. Elemzők szerint ez ugyan nem sok, de ha a trend folytatódik, már csak az árfolyam védelmében is szigoríthat a cseh jegybank.
Lengyelországban mérsékelten, 1,7 százalékról 1,9-re nőtt az áremelkedés üteme júniusban, ami az 1,5–3,5 százalék közti jegybanki cél alsó felében van. Ez még távolról sem kelt elegendő inflációs nyomást a kamatemeléshez, a lengyel jegybank tegnapi ülésén változatlanul hagyta a monetáris kondíciókat. A piac nem is számít kamatemelésre az idén, a konszenzus szerint jövőre is csak 15 bázispontos emelést tartanak valószínűnek az 1,5 százalékos rátán. A zloty az ülés után erősödött, a jegyzés vélhetően csak korrigált, mivel a kamatdöntő ülés előtt nagyot gyengült.
Románia viszont átmenetileg fellélegezhet, lehet, mégis hatásos volt az idei három kamatemelés: az infláció mértéke tavaly szeptember óta először nem gyorsult, hanem 5,4 százalékon stagnált. Ennek ellenére vélhetően nem áll le a szigorítás, az elszabaduló inflációt a jegybank az 1,5–3,5 százalékos sávba szorítaná le, ehhez kamatemelésre lesz szükség. Ráadásul a román lakosság és versenyszektor hitelfelvételi kedvét is lassítani kellene, a hitelekből túlpörgetett gazdasági fejlődés nem tartható fenn, erre pedig a kamatemelés szintén ideális megoldás. A Bloomberg konszenzusa szerint az év végére 2,85 százalékos, míg jövő év végére 3,35 százalékos lehet az alapkamat.
