Posztszovjet piacait siratja Ukrajna

Idén az első négy hónapban 2,8 milliárd dollárt tett ki az unióba irányuló ukrán mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitel értéke. Összességében a teljes ukrán agrárexport 6 milliárd dollár volt április végéig, azaz az uniós részarány megközelítette az 50 százalékot. Tavaly ez az érték meghaladta a 16 milliárd dollárt. Olekszandr Ohrimenko kijevi közgazdász szerint – ha csak az EU-val való gazdasági kapcsolatokat nézzük – kár volt kirobbantani 2013 decemberében az euromajdanos forradalmat. Tudniillik az akkori állapotokhoz képest alig 10 százalékkal sikerült növelni az EU-s export volumenét, miközben totális visszafejlődés jellemzi a volt szovjet utódállamokkal ápolt kereskedelmi kapcsolatokat. Az elemző szerint az ország számára az lett volna a legészszerűbb, ha a Brüsszellel tető alá hozott szabadkereskedelmi egyezmény mellett egyfajta együttműködési tervet készít a FÁK-államokkal és Kínával, nem pedig hagyja veszni a korábbi gyümölcsöző kapcsolatokat.

Ohrimenko úgy véli, Ukrajnának előbb meg kell tanulnia üzletelni az EU-val, ebben pedig a török példát állította követendőnek. Kijev eddig inkább csak az agrár- és a vasipar területén talált jövedelmező uniós piacokat. Az EU-s export 37 százaléka szemes gabonából áll, 26,1 százalékát a sajtolt olajok, 9 százalékát pedig a magvak adják. Bár a statisztikai összesítésben még nem értünk az első fél év végéhez, az ukrán exportőrök sok tekintetben már rég átlépték a kvótákat, kimerítve a paradicsomsűrítmény, az alma- és a szőlőlé, a kukorica, a búza, a liszt és a méz kvótáit.

Az oroszokkal szemben egyre hatalmasabb a kereskedelmi deficitjük: míg keletre újabb 6,5 százalékkal kevesebbért, 1,18 milliárd dollárért küldtek árut, visszafelé ennek több mint a duplája, 2,56 milliárdnyi érkezett, melynek jelentős részét a földgáz tette ki. A Független Államok Közösségébe, azaz a volt szovjet piacra irányuló ukrán export három év alatt megfeleződött, tavaly sem érte el a 7 milliárd dollárt, ami fájó pont Kijev számára.

A kárpátaljai megyei statisztikai hatóságtól kikért adatok alapján megnéztük, miként alakult Ukrajna magyarok lakta régiójának kereskedelmi kapcsolatrendszere az EU-val. Az első négy hónapban a megye vállalatai a világ 105 országával álltak üzleti kapcsolatban. Az export 2017 hasonló időszakához mérten harmadával nőtt, s 570 millió dollárt tett ki, az import is hasonló terjedelemben emelkedett, május elejére elérte az 514 millió dollárt.

A teljes kárpátaljai kivitel 95,8 százaléka az uniós piacokra esik, míg onnan az import volumene 62,3 százalékos. Tavaly ugyanebben a periódusban az előbbi mutató 89,7 százalék volt, az utóbbi pedig 59,8 százalék. A kárpátaljai vállalatok legnagyobb felvevőpiaca Németország és Ausztria, míg behozatal terén Németország, Csehország és Olaszország áll az élen. Ami a termékkört illeti, a lista változatlan: gépeket, textilt, alkatrészeket és faanyagot visznek ki, a behozatal pedig jellemzően nyersanyagból áll. Április végéig ebből 393 millió dollárnyi érkezett az országrészbe.