Hitelezői és választói között lavírozik Ciprasz

Görögország a maga módján gondoskodik majd arról, hogy a hitelezői kérésnek megfelelően az éves elsődleges költségvetési többlet 2022-ig a GDP 3,5 százaléka maradjon – szögezte le Alekszisz Ciprasz az Európai Parlament előtt tegnap. „A kormány választja ki, hogy milyen intézkedések segítségével érjük el ezeket a célokat” – mondta a miniszterelnök.

Athén júniusban fellélegezhetett, amikor az euróövezeti pénzügyminiszterek megszavazták a régóta várt adósságkönnyítést: megállapodtak, hogy tíz évvel meghosszabbítják a kölcsönök jelentős részének lejárati idejét, tízéves türelmi időt biztosítanak a kamat-visszafizetésekre, emellett pedig 15 millió eurós utolsó hitelrészletet is kaphatott Görögország. A könnyítést azonban feltételekhez kötötték. A görög kormány a hitelezők megnyugtatására ígéretet tett, hogy jövőre csökkenti a nyugdíjakat, Ciprasz most azonban már visszakozik. „Nem szeretnénk visszalépést a költségvetési konszolidáció terén, ahogy a szükséges reformok terén sem, ez az intézkedés azonban nem strukturális jellegű” – idézi a miniszterelnököt a Reuters.

Sajtóinformációk szerint az Európai Bizottság ugyan elengedhetetlennek tartja a nyugdíjcsökkentéseket, ám hajlandó lehet arra, hogy az eredetileg tervezett januári bevezetés helyett áprilisig, a 2018-as hivatalos uniós pénzügyi adatok közzétételéig halasszák a lépést. A közelmúltban ráadásul nem pusztán a nyugdíjcsökkentések szükségességének megkérdőjelezésével feszegette a határokat a görög kormány. Ciprasz ugyanis a napokban az adóterhek csökkentését ígérte a következő három évre, a vállalati és vagyonadó visszaszorítása mellett jelentősen növelnék a társadalombiztosítási hozzájárulásokat.

A miniszterelnök bizonyos szempontból patthelyzetbe került, hiszen a 2019 őszén esedékes parlamenti választások előtt lavíroznia kell a hitelezői és a lakossági elvárások között. Ciprasz népszerűsége a közvélemény-kutatások szerint erőteljesen visszaesett a mentőprogram keretében bevezetett megszorító intézkedések miatt, ezért most kénytelen a szavazók kedvére tenni.

Uniós támogatást kap Athén

Az Európai Parlament tegnap megszavazta, hogy a 2017-es földrengés okozta károk helyreállítására az uniós Szolidaritási Alapból 2,5 millió eurós támogatást kapjon Görögország. Litvánia csaknem 17, Lengyelország 12,2, Bulgária pedig 2,2 millió eurót kapott.