Elindult Charles de Gaulle, a franciák mozgósítanak Hormuz miatt: nincs egyedül, követik az olaszok és a hollandok
Franciaország szerdán a Vörös-tengerre vezényelte az egyik repülőgép-hordozót is tartalmazó harccsoportját egy, a Hormuzi-szoros biztonságát garantáló katonai misszió előkészítésének részeként. Párizs arra sürgette Washingtont és Teheránt, hogy vegyék fontolóra a javaslatot a versengő blokádok globális gazdaságra gyakorolt hatása miatt.
A Reuters szerint a hétfői kölcsönös csapások ismét rávilágítottak a helyzet súlyára, miközben az Amerikai Egyesült Államok és Irán a szűk tengeri átjáró feletti ellenőrzésért küzd. A globális energiaellátás és energiakereskedelem szempontjából kulcsfontosságú vízi útvonal körüli konfliktus megingatta a mindössze négy hete életbe lépett törékeny tűzszünetet is.
„Ma újabb erőfeszítést kell tennünk, mert a Hormuzi-szoros blokádja továbbra is fennáll, így a világgazdaságot érő károk egyre súlyosabbak, és az elhúzódó konfliktus kockázata túl nagy ahhoz, hogy szó nélkül beletörődjünk” – mondta egy francia tisztviselő azon a háttérbeszélgetésen, amelyet azt követően tartottak, hogy a hadsereg bejelentette a harccsoport Közel-Keletre vezénylését.
Nagy erőkkel érkeznek a Közel-Keletre a franciák
Franciaország és Nagy-Britannia több hete dolgozik egy olyan javaslaton, amely a helyzet stabilizálódása vagy a konfliktus lezárása után biztosítaná a biztonságos áthaladást a Hormuzi-szoroson keresztül. A terv megvalósításához Iránnal való koordinációra lenne szükség, és egy tucat ország jelezte részvételi szándékát a misszióban az előkészítő tárgyalásokat követően.
A francia hadsereg közleménye szerint a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó kötelék – amelyet egy olasz és egy holland hadihajó is kísér – a Vörös-tenger déli térsége felé tart.
A katonai kommüniké kiemelte, hogy a vezénylés célja a térség műveleti környezetének felmérése, a válságkezelési lehetőségek bővítése a biztonság megerősítése érdekében, és a tengeri kereskedelem szereplőinek megnyugtatása.
Továbbra is bizonytalan a Hormuzi-szoros helyzete
A franciák azt javasolják, hogy Irán biztosítsa a hajók számára az áthaladást a szoroson, egyúttal pedig kötelezze el magát arra, hogy tárgyalásokat folytat az amerikaiakkal a nukleáris anyagok, a rakéták és a térség kérdéseiről. Párizs azt is javasolja, hogy az amerikaiak oldják fel a Hormuzi-szoros blokádját, és ezért cserébe kapják meg Irán kötelezettségvállalását a tárgyalásokra.
Az ugyanakkor nem valószínű, hogy Teherán gyorsan rábólintana erre, hiszen a kulcsfontosságú tengerszoros feletti ellenőrzés fontos alkupozíciót jelent számára a Washingtonnal folytatott, a háború lezárását célzó tárgyalásokban.
Az európai államok eddig többnyire csak szemlélői voltak az Amerikai Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti konfliktusnak, ám mivel a közel-keleti hajózási útvonalak sérültek, az olaj ára pedig hordónként 100 dollár körül ingadozik, az európai nagyhatalmakra is egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy védjék meg saját érdekeiket.
Az, hogy nem támogatták Donald Trump amerikai elnök blokádját, éles kritikát váltott ki a Fehér Ház részéről azokkal az országokkal szemben, amelyek szerinte nem igazodtak az amerikaiak erőfeszítéseihez. A most a közel-keleti térségbe vezényelt katonai erők részben ezen amerikai bírálatok enyhítését is szolgálhatják.
Hiába a piaci optimizmus békéről egyelőre szó sincs: az amerikai haditengerészet rommá lőtt egy iráni tartályhajót
Mint ismert, a mögöttünk hagyott hétvégén biztató információk érkeztek a béketárgyalásokban közvetítő szerepet vállaló pakisztáni vezetéstől, ám az amerikai fél továbbra is ragaszkodik feltételeihez. A piac láthatóan optimizmussal fogadta a fejleményeket, az olajárak zuhanásba kezdtek, de meglehet korai volt az öröm.
Azonban hétfőn az amerikai haditengerészet mozgásképtelenné tett egy iráni zászló alatt közlekedő tartályhajót, amely egy, az Ománi-öbölben található iráni kikötő felé tartott.
A tartályhajót a USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozóról indított F/A18-as vadászgép támadta meg, mely több lövést adott le az M/T Hansa irányába 20 milliméteres gépágyújából, aminek következtében a tanker kormányszerkezete megsérült. A bevetést megelőzően az amerikai hadsereg többször azonnali megállásra szólította fel az iráni hajó legénységét, ám ezt figyelmen kívül hagyták.
