Megállítják a kínai nyomulást a tech szektorban

Berlin adminisztratív eszközökkel akarja távol tartani Kínát a német technológiai cégek felvásárlásától – értesült a Reuters kormányzati forrásokból. Az ügyben készülő előterjesztés ugyan az EU-n kívüli vállalatok felvásárlásait szabályozná, de kétség sem fér hozzá, hogy ezt a kabátot a kínaiakra szabják. Kínai cégek tavaly az előző évihez képest kétszer annyi, harminc német vállalatot szereztek meg, s a berlini engedélyre váró ügyek 40 százalékában is ők állnak a felvásárlói oldalon.

A pénzügyi helyzetük hirtelen romlása miatt kedvező felvásárlási célponttá váló német vállalatok megsegítésére egymilliárd eurós központi alapot hoznának létre, hogy elhessegethessék a zsákmány felett köröző keselyűket. Ha nincs a cégre hazai vevő, vagy ha az állami fejlesztési bank, a KfW garanciája nem lenne elegendő, akkor lépne közbe az alap. A KfW egyelőre saját forrásaiból már teljesít kockázatelhárító felvásárlásokat, elég az 50Hertz nevű távvezeték-üzemeltetőre gondolni, amelyben júliusban szereztek részesedést, az ajtón kopogtató kínaiakat megelőzve.

A tavaly bevezetett 25 százalékról 15-re szállítanák le azt a küszöböt, amely felett a külföldi közvetlen vagy közvetett tulajdonszerzést a kormánnyal az egyes szektorokban előzetesen engedélyeztetni kell, és a bejelentésre kötelezett ágazatok körét – most ide tartoznak többek között a hálózati infrastruktúra, a biztonságtechnika és a katonai-védelmi területen dolgozó vállalatok – is kiterjesztenék. A lényeg, hogy a kulcsfontosságú területeken kifejlesztett technológia német kézben és német felügyelet alatt maradjon. Hírszerzési adatok szerint magáncégnek álcázott, ipari kémkedésre „hajlamos” kínai állami vállalatok is egyre sűrűbben legyeskednek a német tech cégek környékén. A kínaiak kiszorítása már aligha kivitelezhető a német robotikai cégből, a KUKA-ból, amelyet 2016-ban szerzett meg a Midea. Nagy port vert fel februárban, hogy Li Sufu a Geely autóipari csoport alapító-tulajdonosaként, tőzsdei ügyletek révén apránként kilencmilliárd dollárt költött arra, hogy 9,7 százalékos részesedést szerezzen a Mercedeseket gyártó német vállalatban, a Daimlerben. Hiába fedte fel magát, a Daimler egyszerű pénzügyi befektetőként tekint rá, a részesedésének megfelelő szavazati jogról, igazgatósági székről legfeljebb álmodozhat.

A szabályozáson gőzerővel dolgoznak a kormányhivatalokban, de már ez és az esetleges berlini vétó belengetése is elég volt ahhoz, hogy a múlt hónapban a Yantai Taihai visszalépjen a precíziós eszközöket gyártó Leifeldre tett ajánlatától.