Megvonták a bizalmat a svéd miniszterelnöktől
A svéd korona tegnap napközben 0,25 százalékkal gyengült az euróval szemben azt követően, hogy a parlament nem szavazott bizalmat a Svéd Szociáldemokrata Párt vezetőjének, Stefan Löfvennek, aki négy éven keresztül, 2014 óta töltötte be a miniszterelnöki tisztséget a baloldali koalíció élén. A svéd fizetőeszköz idén már több mint 5 százalékot veszített értékéből.
Svédországban a parlamenti választások után a törvényhozásnak kötelező bizalmi szavazást tartania a kormányfő személyéről. Löfven mellett 142 képviselő voksolt tegnap, és 204-en szavaztak ellene – köztük a Svéd Demokraták képviselői is, akik azt követően álltak a jobbközép koalíció mellé, hogy a szociáldemokraták vezetője elzárkózott attól, hogy a bevándorlásellenes párttal szövetkezzenek. „Ma azt tesszük, amit a választások előtt is megígértünk. A Szövetség számára nyilvánvaló, hogy Svédországnak új kormányra van szüksége” – idézi a CNBC a Szövetség néven ismert jobbközép koalíció miniszterelnök-jelöltje, Ulf Kristersson bizalmi szavazás előtti nyilatkozatát.
Már a két héttel ezelőtti szavazás eredménye is bizonytalan jövőképet festett: a kormányzó baloldali koalíció 40,3, az ellenzéki jobbközép választási szövetség pedig 40,6 százalékot szerzett. Löfven bukása után elemzők szerint Andreas Norlén jobboldali házelnök Kristerssonnak adhat lehetőséget a kormányalakításra. A svéd törvények szerint vele együtt erre még négy jelölt tehet kísérletet, és ha egyikük sem jár sikerrel, újabb választások következhetnek.
A befektetők és vállalkozók legnagyobb félelme, hogy bármilyen kormány alakul, túl gyenge lesz ahhoz, hogy számottevő reformokat fogadtasson el a parlamenttel. Norlén – azután, hogy hétfőn házelnöknek választották – kijelentette: azt tartja a legfontosabbnak, hogy a leendő kormány mihamarabb megállapodjon a jövő évi költségvetésről.
Az új kormánynak egyik legnagyobb kihívása megfékezni a gazdaság lassulását. A Reuters által megkérdezett elemzők idén 2,6 százalékos, jövőre azonban már csak 2 százalékos bővülési ütemet prognosztizáltak. A Svéd Vállalkozók Szövetségének vezető közgazdásza, Bettina Kashefi is arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő kormánynak valamiképpen meg kell erősítenie a versenyképességet, biztosítania kell, hogy a vállalatoknak elegendő szakképzett munkaerő álljon rendelkezésükre. Az eddig ellenzéki szerepet betöltő jobbközép koalíció a kampányidőszakban adócsökkentéseket ígért, mivel a svéd adóterhek globális szinten a legmagasabbak közé tartoznak.
Az adórendszer átfogó megreformálására már Löfven kormánya is kísérletet tett, de végül csak a társasági adót csökkentették. További problémát okoz az is, hogy a tartósan alacsony irányadó ráta miatt a lakosság eladósodottsága egyre nagyobb. A jegybank múlt héten azt ígérte, decemberben vagy februárban fokozatosan emelni kezdi az alapkamatot a mínusz 0,5 százalékos szintről.
