A piac egyelőre nem retteg a szankcióktól

Bár Dzsamál Hasogdzsi eltűnésének ügye diplomáciai szempontból van olyan súlyos, mint Andrew Brunson amerikai lelkész rabosítása Törökországban, mégsem kísérték olyan heves piaci reakciók. Ennek oka egyrészt az, hogy a szaúdi gazdaság stabilabb, mint a török. Törökország súlyos válság küszöbén állt, amikor az amerikaiak szankciót emlegettek,

Szaúd-Arábia viszont, leszámítva, hogy bevételeinek döntő része az olajból származik, képes magát finanszírozni. Iránt az amerikai olajszankciók még a hatálybalépés előtt gyakorlatilag térdre kényszerítették, de Szaúd-Arábia túl nagy exportőr ahhoz, hogy helyettesíteni lehessen. Az olajkereskedők nyugalmára utalhat az is, hogy a Brent és a WTI árfolyama kissé csökkent tegnap. Az áresésben ugyanakkor szerepet játszhat, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség tegnap valamelyest csökkentette előrejelzését a globális olajszükségletről.

A befektetők egyéb szankcióktól, különösen az országba áramló működő tőke leállításától viszont joggal tarthatnak, erre utalhat, hogy a rijádi börze vasárnap 3,5 százalékos gyengüléssel féléves mélypontjára esett. Az első fecske Richard Branson, a Virgin Group tulajdonosa volt, aki közölte: leállítja a tárgyalásokat egy egymilliárd dollár értékű beruházásról, amely a királyság befektetési alapjával közösen fejlesztette volna az űrturizmust. Tegnap nem érkezett hír, hogy más beruházást leállítanának-e, de lehet, hogy a nagybefektetők csak kivárnak. Ugyanakkor már korrigált is a részvényindex, napközben bő 4 százalékos pluszban volt. Tegnap az MSCI fejlődő és feltörekvő piaci indexe is ralizott, 2,5 százalékos pluszban állt napközben, aminek egyik legfőbb oka a török líra, az orosz rubel és a rijádi tőzsde átlagon felüli teljesítménye.

Rijádnak a piaci hatásokon túl jobban fájhat a presztízsveszteség. Október 23. és 25. között tartják a sivatagi Davosnak becézett szaúdi csúcskonferenciát, a Future Investment Initiative-ot, és egyre több nyugati médium és cégvezér mondja le a részvételt. A mérvadó lapok közül a teljesség igénye nélkül a CNN, a Financial Times, a The New York Times, az Economist és a Bloomberg is jelezte, hogy távol marad az eseménytől. A vállalati szektor képviselői közül az Uber, a Viacom, az Aol, a JPMorgan és a BlackRock közölte: vezérigazgatója kihagyja a konferenciát. Több nagybank, a Goldman Sachs, a Citigroup, a Credit Suisse és a Bank of America még nem válaszolt, hogy részt vesz-e, vélhetően kivárják a piaci reakciókat. A nagy kérdés az, hogy Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter elmegy-e Rijádba. Ha a tárcavezető nem mondja le a részvételt, az egyértelmű jelzés, hogy az Egyesült Államok nem haragszik a királyságra. Ha viszont nem teszi tiszteletét a konferencián, könnyen még fagyosabbá válhat a két ország viszonya.