Ciprasz elkerülné a beígért nyugdíjcsökkentést
Bár a hétfőn bemutatott 2019-es büdzsével Görögország a határokat feszegeti, az Európai Stabilitási Mechanizmus vezérigazgatója, Klaus Regling mégis pozitívnak értékelte Athén erőfeszítéseit. Nézeteltérés a felek között legfeljebb a beígért nyugdíjcsökkentés miatt lehet. Az elmúlt hetekben Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök többször is szükségtelennek nevezte a nyugdíjak csökkentését, amire a kormány még a mentőprogram lezárulta előtt tett ígéretet hitelezőinek. Görögország az adósságkönnyítés fejében garantálta, hogy az éves elsődleges költségvetési többlete 2022-ig a GDP 3,5 százaléka marad, a Ciprasz-kabinet azonban kitart amellett, hogy ezt nyugdíjcsökkentések nélkül is el tudja érni. A költségvetési tervezetben végül Athén úgy foglal állást, hogy nem helyezkedik szembe az uniós elképzelésekkel. A pénzügyminisztériumi javaslat két forgatókönyvet mutat be: a nyugdíjcsökkentés nélküli változat szerint az elsődleges többlet 3,56 százalékos lehet jövőre, míg az intézkedés bevezetésével 4,14 százalékos plusz érhető el. Regling dicsérte Görögországot, amiért mindkét lehetőséget nyitva hagyta, az eurócsoport élén álló Mario Centeno azonban leszögezte, hogy a nyugdíjcsökkentés elhagyhatatlan lépés, ez pedig újabb uniós–görög feszültségeket vetít előre. A görög kormány 2,1 százalékos gazdasági növekedést becsül erre az évre, a következőre pedig 2,5 százalékosat, és a büdzsé szerint a GDP-arányos államadósság 2019-ben 170,2 százalékra csökkenhet az idei 183 százalékról.
A UBS euróövezeti vezető közgazdásza, Ricardo Garcia azt hangsúlyozta: szorult helyzetben van a kormány, mivel a 2019-es választások előtt szeretne a szavazók kedvében járni, hogy javítson a korábbi megszorító intézkedések miatt megtépázott népszerűségén. „Ha a kormányzó Sziriza a választások előtt nem tud lazítani a költségvetési politikáján, akkor az ellenzéki Új Demokrácia ígéretei hihetőbbnek tűnnek majd” – nyilatkozta Garcia a CNBC-nek. A tervezett reformok mellőzése azonban veszélyes lehet, mivel Athén pénzügyi helyzete egyelőre rendkívül sérülékeny, olyan külső tényezők is erősen befolyásolhatják, mint például az euroszkeptikus olasz kormány intézkedései. A tízéves görög állampapírok hozama tegnap napközben 12 bázisponttal 4,31 százalékra emelkedett. A részletes költségvetési tervet október közepéig kell bemutatni az Európai Bizottságnak.
Róma nem enged
Az olasz kormány kitart azon célja mellett, hogy a következő három évben a GDP 2,4 százalékát tegye ki a költségvetési hiány – jelentette ki tegnap Luigi Di Maio miniszterelnök-helyettes. Az Öt Csillag Mozgalom élén álló politikus azután nyilatkozott erről, hogy több uniós képviselő – közöttük Pierre Moscovici, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa is – a deficitcél mérséklését kérte a kormányzó olasz koalíciótól. | VG
