Dublin ragaszkodik a nagypénteki egyezmény tiszteletben tartásához

Az ír kormány hónapok óta arra biztatja Londont, hogy tegyen újabb javaslatokat, ezért megnyugvással fogadta, hogy Theresa May brit kormányfő a konzervatív párt e heti konferenciáján azt ígérte, hamarosan olyan új tervvel áll elő, amelyik garantálja az ír–északír határ nyitottságát, miután Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Pat Kelly, Írország budapesti nagykövete. A diplomata emlékeztetett, hogy Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója folyamatosan hangsúlyozza: a megoldásnak Brüsszel úgynevezett backstoptervén kell alapulnia; e szerint Észak-Írország gyakorlatilag a Brexit után is az egységes európai piac és vámunió része maradna. Ezt a megoldást tavaly decemberben a brit kormányfő is elfogadta a végleges megállapodás szerves részeként, és csak ez garantálja, hogy az ír–északír határ nyitott maradjon, amit előír az északír békét megteremtő nagypénteki egyezmény – hangsúlyozta Kelly, hozzátéve, hogy Barnier az utóbbi hetekben próbálta részletesen elmagyarázni a brit kormánynak, mit jelent pontosan a backstop, és bátorította Londont, hogy álljon elő a saját alternatív tervével, amely lehetővé teszi annak működőképességét. A megegyezést a nagykövet szerint megkönnyítheti, hogy Észak-Írországnak jelenleg is különleges státusza van, bizonyos területeken – például a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az állategészségügyben – másféle szabályozók vonatkoznak rá, mint az Egyesült Királyság többi részére. Erre lehet alapozni, ki lehet szélesíteni más területekre a meglévő ellenőrző mechanizmusra építve – vélekedett.

Az ír kormánynak meggyőződése, hogy Barnier képes lesz olyan megállapodásra jutni, amely választ ad Dublin aggodalmaira. „Garanciára van szükségünk, hogy a nagypénteki egyezmény eredményei nem vesznek el csak azért, mert az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból” – mondta.

Írország változatlanul azon az állásponton van, hogy a határ nyitottságát leginkább az garantálná, ha Nagy-Britannia a kilépés után is valamilyen szinten az egységes európai piac és a vámunió része maradna – hangsúlyozta a nagykövet, de mivel ezt a britek nem tudják elfogadni, a két fél kénytelen alternatív megoldásokat keresni. Kelly szerint lehetséges valamiféle megállapodásra jutni a következő EU-csúcsig, és ennek érdekében Dublin kész a kompromisszumra. „Senki nem akarja ugyanis az alternatívát, vagyis a megállapodás nélküli Brexitet, ez katasztrofális lenne mindenki számára. Írországnak mindenképpen, és minden olyan uniós tagállamnak, mint például Magyarország, amely szoros kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn Nagy-Britanniával. De leginkább Nagy-Britannia számára lenne katasztrofális” – mondta a nagykövet. Úgy véli, a britek is ráébredtek, mennyire kevés az idő, és milyen sürgető a helyzet, és remélhetőleg megtörténhet az előrelépés a következő hetekben. Ennek része kell hogy legyen a jövőbeni kétoldalú kapcsolatok deklarálása is, mivel ez fontos a briteknek – ismerte el Kelly. Londonnak azonban tudnia kell, hogy bármilyen ambiciózusak is a jövőt illető tervei, a kétoldalú kapcsolatok szorosságát meghatározza, hogy kilépnek, elhagyják az egységes piacot és a vámuniót. Írország természetesen készül arra az esetre is, hogy nem lesz megállapodás – mondta a nagykövet. Ez nagyon súlyos problémát okozna az ország gazdaságának, hiszen évi mintegy 65 milliárd eurós kereskedelmi forgalmat bonyolít le Nagy-Britanniával. Az ír GDP akár 3-4 százalékkal is kisebb lehet ahhoz képest, mint ha Nagy-Britannia az EU-ban maradna. A kormányzat megkezdte a szükséges lépések megtételét, például mintegy ezer újabb vámtisztviselő toborzását. Ezenfelül egy akár 400 millió eurós végösszegű alapot készítenek elő, amely segít a kis- és középvállalkozásoknak a felkészülésre, az illetékes kormányzati szervezetek pedig megkezdték az új piacok felkutatását Európában és a világ többi részén is, hogy diverzifikálják az ország exportját – magyarázta Pat Kelly. További befektetések szükségesek az ír kikötők fejlesztésében is – tette hozzá. Az EU-ba irányuló forgalom egy része ugyan közvetlenül áramlik francia, holland és belga kikötőkbe, de az áru többségét Nagy-Britannián keresztül szállítják, amelyet csak Európa felé vezető „nagy hídnak” hívnak. Ennek racionális okai vannak – mondta a nagykövet –, gyorsabb és olcsóbb is a közvetlen szállításnál, mivel Dublinból Franciaországba 16-17, Liverpoolba és a többi délnyugati brit kikötőbe viszont csak két-három óráig tart az út a tengeren. A Brexit utáni időkben természetesen megnő majd a közvetlen forgalom, úgyhogy a felkészülés része a kikötők fejlesztése. Az íreken kívül fejlesztenek a franciák, a hollandok és a belgák is, hiszen megnövekszik majd a vámellenőrzések száma. A hard Brexit kaotikus állapotokat okozna az élet minden területén, a többi között a légi közlekedésben – emlékeztetett a nagykövet. „Ezt senki nem akarja, de mindenkinek fel kell készülnie rá, és az EU is kénytelen lesz reagálni.”

Az ír kormány azonban azzal a kérdéssel nem foglalkozik, hogy a megállapodás nélküli Brexit és egy a jelenleginél zártabb északír határ elvezethet-e a sziget újraegyesítéséhez. „Kizárólag arra összpontosítunk, hogy megőrizzük a nagypénteki egyezményt, amelyet a határ két oldalán élők majdnem 90 százaléka támogatott, és amely az elmúlt két évtizedben békét és jólétet hozott” – mondta Pat Kelly nagykövet.