Eldőlhet a Petrobras sorsa is
Felgyorsultak az események Brazíliában az izgalmasnak ígérkező vasárnapi elnökválasztás előtti hajrában. Bár a jobboldali Jair Bolsonaro a szeptember 6-i – kis híján az életébe kerülő – késeléses merénylet óta kórházi kezelés alatt áll, 28 százalékos támogatottságával őrzi első helyét az elnökjelöltek versenyében egy friss felmérés szerint. A dél-amerikai ország legnépszerűbb politikusa azonban továbbra is Lula da Silva exelnök, aki jelenleg vesztegetés miatt kiszabott szabadságvesztését tölti. A börtönből is kampányoló Lulát azonban a bíróság három hete eltiltotta a választáson való indulástól. Helyette Sao Paulo volt polgármestere, Fernando Haddad nevezett be a munkáspárt jelöltjeként. Nem is sikertelenül, hiszen 16 százalékos mutatóval a második helyen áll. Sőt, az előrejelzés szerint esélyes lehet a végső győzelemre is, mivel az első forduló valószínűleg nem hoz döntést, a másodikban pedig már neki áll a zászló.
A többesélyes választás árnyékában tartották meg pénteken a tengeri olajmezőkre kiírt árverést Rio de Janeiróban, amelyen négy part menti blokk kitermelési jogáért szálltak harcba a vezető olajmultik. Nem is bízták a véletlenre a győzelmet az olajgigászok, a Tita-területet elnyerő Qatar Petroleum és az Exxon a költségek levonása után a kitermelt kőolaj 24,5 százalékát ajánlotta fel a brazil államnak, míg a Chevron és a Shell a kulcsfontosságú Saturno-blokkot a kitermelt kőolaj 70 százaléka fejében szerezte meg. „Előlegként” a brazil állam majdnem hétmilliárd reál (480 milliárd forint) bevételt már kasszírozott is az aukcióból. Brazília olajiparában gyökeres változást hozhat a választás. Bolsonaro meglebegtette a brazil állami olajtársaság, a Petrobras magánosítását, és a Reuters szerint egyébként is egyfajta piacbarát megközelítésre tett célzást. A munkáspárt viszont ritkítaná az árveréseket, felülvizsgálná a piacnak kedvező törvényeket, és a már koncesszióba adott területeket is megpróbálná visszaszerezni.
A Petrobras a múlt héten lezárta hírhedt Autómosó fedőnevű korrupciós ügyét is. A brazil és az egyesült államokbeli hatóságokkal megkötött megállapodásban a konszern vállalta, hogy 170 millió dollár pénzbüntetést fizet ki az USA-nak és 680 millió dollárt a brazil államnak. A botrányos ügyben a Petrobras több milliárd dollárral túlfizette az alvállalkozóit és a beszállítóit, akik busásan visszaosztottak a cég vezetőinek, a politikusoknak, köztük Lulának, de a pártoknak is. A nyomokat 2,5 milliárd dolláros kozmetikázással tüntették el, alaposan megvezetve a befektetőket.
