BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Erdogan üres kézzel távozott Berlinből

Látványosan kerülte a gazdasági témákat a német kancellár és a török elnök a hét végi berlini találkozóján. Angela Merkel az emberi jogok betartását kérte számon Erdogantól, aki, úgy tűnt, egy török újságíró kiadatásáért jött Németországba – feleslegesen.

Gazdasági segítségnyújtásról is kellett volna, de csak politikai kérdésekben egyeztetett Angela Merkel és Recep Tayyip Erdogan. A német és a török államfő hét végi berlini találkozóján a felek nem is jutottak semmilyen egyezségre, mindketten saját álláspontjukat hangoztatták. Pedig Törökországnak a devizaválság és az Egyesült Államokkal való diplomáciai csetepaté közepette égető szüksége lenne nyugati barátokra. Németország és Törökország sok tekintetben összefonódtak: becslések szerint 2,8 millió török él Németországban, több mint hétezer német cég működik a törököknél, és a német bankrendszer fontos hitelezője a töröknek. Korábban Angela Merkel hangsúlyozta, hogy egy esetleges recesszió idején kisegítik Törökországot, de úgy tűnik, hogy a hét végi találkozó után még hűvösebb a két ország kapcsolata.

A német kancellár a tárgyalások utáni sajtótájékoztatón nem csinált titkot abból, hogy Erdogannal mennyire nem értettek egyet, hogyan is kellene kinéznie egy demokratikus államnak. A német államfő ugyan kiemelte, hogy mindkét országnak fontos a jó kapcsolat, de többször emlékeztette török kollégáját: Németország szabad, demokratikus és nyitott társadalmat akar látni Törökországban. A másik téma, amelyet említett, a szír polgárháborúba való beavatkozás volt: Merkel szerint már októberben német–török–francia–orosz csúcstalálkozót tarthatnak a szír helyzetről. Többet azonban erről nem árult el a német politikus.

Erdogan mondanivalója nagyjából annyiból állt, hogy követelte a 2016-os puccskísérlet miatt elítélt, de azóta Németországban élő törökök, különösen Can Dündar kiadatását. A török újságírót korábban börtönbüntetésre ítélték állítólagos rendszerellenes tevékenységéért, de két éve elhagyta hazáját. Törökország azóta szüntelenül követeli a kiadatását, amit Németország következetesen megtagad. Erdogan a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy „Törökország legtermészetesebb joga” megkapni a foglyát, de Angela Merkel a követelést azzal söpörte le az asztalról, hogy több bizonyíték kell Dündar ellen, mielőtt kiadják. Can Dündar regisztrált, de végül nem vett részt a sajtótájékoztatón. Angela Merkel viszont válaszul felhozta, hogy a puccskísérlet óta öt német állampolgár még török börtönben van, Berlin pedig arra törekszik, hogy minél hamarabb visszanyerjék szabadságukat. A sajtótájékoztatót és a tárgyalást Erdogan elleni tüntetések kísérték, egy „szabadságot az újságíróknak” feliratú pólót viselő újságírót pedig kivezettek a sajtótájékoztatóról, mert megzavarta azt.

A piaci reakció visszafogott volt.

A líra 1 százalékot gyengült a dollárral és az euróval szemben is, bár az árfolyam az elmúlt hetek mozgásaihoz képest nyugodt volt. A befektetők azonban vélhetően többre számítottak: gazdasági kérdések szóba sem kerültek a tárgyaláson. Pedig bőven lenne miről beszélni: az európai, köztük német hitelintézetek fontos hitelezői a török bankrendszernek, amely súlyos adósságfinanszírozási problémákkal küzd. Nem esett szó arról sem, hogy Németország hajlandó lenne-e komolyabb összeggel támogatni a török kormányt egy vállalati vagy banki csődhullám esetén.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.