Kiléphet a tesztfázisból a program
Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) által finanszírozott projektek láthatók, érezhetők és ízlelhetők meg ma – fogalmazott Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke a Juncker-terv eredményeit bemutató brüsszeli expó pénteki megnyitóján. A kétnapos eseményen a kiállítók között szerepelt többek között a lengyel PTBS ingatlanvállalat, amely 42 millió eurós EFSI-hátterű hitelt kapott egy mintegy 85 millió eurós projektjéhez. Körülbelül 1300 szociális bérlakást építenek Poznan városában, amelyek a bérleti díjat fizető lakók tulajdonává válhatnak 5–25 év alatt. Erre amiatt volt nagy szükség, mert 2012 és 2015 között nagymértékben nőtt a városban a szegénység, és megugrott azoknak a száma, akik nem engedhették meg maguknak az ingatlanvásárlást, lakhatási gondokkal küzdöttek.
Az olívabogyó- és olívaolaj-termesztéssel foglalkozó görög családi vállalkozásnak, a ManiFoodsnak az export fellendítéséhez volt szüksége hitelre, amelyet a Görög Nemzeti Bank az európai beruházási terv keretében tudott nyújtani a vállalatnak. „Nyílt egy nagyobb lehetőségünk a terjeszkedésre 2016-ban, ehhez pedig tőkére volt szükségünk, hogy új alkalmazottakat vehessünk fel, illetve új gyártósorokat hozhassunk létre” – nyilatkozta Voula Zygouri, a cég gyártásvezetője a Világgazdaságnak. A csonttörés esetén használt gipszet helyettesítő ergonomikus, 3D-nyomtatókkal előállított sín fejlesztésén dolgozó spanyol Exovite is a Juncker-tervnek köszönhetően tudta megduplázni munkavállalói állományát. A Lett Tudományegyetem egy Riga szívében épülő új kutatási, technológiai központhoz kapott 30 millió euró EFSI-hátterű hitelt, míg a projekt megvalósítása összesen 90 millió euróba kerülhet.
Az EFSI ötletével 2014-ben rukkolt elő az Európai Bizottság, látva a gazdasági válság utáni uniós beruházási hiányt. Az EFSI nem klasszikus értelemben vett alap, inkább egy garanciavállalási eszköz, amelyre támaszkodva az Európai Beruházási Bank (EIB) nagyobb kockázatokat vállalva nyújthat hitelt uniós vállalkozásoknak bizonyos projektek fellendítésére. Az EFSI sikeres kezdeményezésnek bizonyult, túlteljesítette azt a 315 milliárd eurós beruházási célt, amelyet 2018 közepére el szerettek volna érni: 2015 júliusától kezdve 335 milliárd eurónyi beruházást mobilizált az EU-ban. A programot tavaly bővítették, 2020-ig összesen 500 milliárd eurónyi beruházás mobilizálását szeretnék elérni. Katainen alelnök szerint akkorra összességében 1,4 millióra ugorhat az EFSI-nek köszönhető új álláslehetőségek száma, 793 ezerre pedig azon kkv-k száma, amelyek az alapra támaszkodva tudtak előrébb lépni. 2020 végén azonban pont kerül a Juncker-terv végére. „Az EFSI gyökeres változást hozott ugyan, de ez sem változtat a tényen, hogy gyakorlatilag egy tesztelési folyamat volt, amelyből a következő költségvetési időszakban kiléphetünk” – mondta Wilhelm Molterer, az Európai Beruházási Bank EFSI-ért felelős ügyvezető igazgatója. A 2021-től javasolt InvestEU programtól hatékonyabb működést vár a bizottság, a tanácsadási szolgáltatások és a beruházási platformok egységesítését.
