Különadó fenyegeti a szlovák élelmiszerláncokat

Elfogadta a pozsonyi törvényhozás a kormánykoalíciós Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) az idegenforgalom fellendítését célzó két törvényjavaslatát, amelyek szerint januárban hatályba lép a belföldi üdülési csekkek rendszere. Az utalványok kibocsátása minden 49-nél több alkalmazottal rendelkező cégnek kötelező lesz. Az utalvány felső értékhatára 500 euró, ebből a munkaadóra 275 euró hárul, ennél kisebb értékű juttatás esetén az összeg 55 százalékát kell állnia a munkaadónak. A hozzájárulás adó- és járulékmentes. Az utalvány a gyermekek nyári táboroztatásának finanszírozására is szolgálhat. A másik elfogadott törvény értelmében januártól a jelenlegi 20-ról 10 százalékra csökken a szálláshely-szolgáltatások áfakulcsa. A kedvezményes adókulcsot a diákszállókra is kiterjesztik. Szlovákián kívül csak két uniós ország – Nagy-Britannia és Dánia – nem vezetett be kedvezményes áfakulcsot az ágazatban. Tény, hogy napjainkban jóval kevesebb hazai turistát regisztrálnak, mint például az ezredforduló környékén. 2003-ban például mintegy 300 ezer fizetős szlovák kirándulót regisztráltak a szállodák, 2015-ben viszont csak 58 ezret, tavaly pedig 65 ezret. A turizmusból tavaly befolyt összeg csupán 669 millió euróra rúgott.

Az SNS a költségvetés bevételi oldalával is foglalkozik. Egyik javaslata, hogy az élelmiszer-kereskedelemben meghatározó üzletláncok nettó forgalmára 2,5 százalékos különadót vessenek ki, s az ebből befolyó évi mintegy 150 millió eurót fordítsák a hazai élelmiszeripar támogatására. Bár a parlament egyelőre nem fogadta el a képviselői indítványt, a 2019-es állami költségvetés tervezete a jelzett összeget máris beépítette a bevételek közé. A különadó azokra a kiskereskedelmi cégekre vonatkozna, amelyeknek legalább két különböző járásban vannak üzleteik, és forgalmuk legalább 10 százalékát az élelmiszerek adják. A Szlovákiában működő üzletláncok és a gazdasági elemzők is élesen tiltakoznak az ágazatot durván sújtó intézkedés ellen. „Azonkívül, hogy növeli az árakat, a vállalkozási környezetre is káros hatással lesz” – figyelmeztetett az INESS pozsonyi gazdaságkutató intézet. „Az adó nagy érvágást jelenthet az üzletláncoknak, mert kevesebb forrásuk marad a bérek növelésére” – nyilatkozta Martin Vlachynsky, az INESS vezető elemzője.

„A külföldi üzletláncok nagyobb haszonréssel dolgoznak Szlovákiában, mint másutt, miközben a szlovákiai élelmiszerek esetében a marzs nagyobb, mint a külföldi termékeknél” – érvelt Milan Lapsansky, a szlovák földművelési tárca élelmiszeripari szekciójának vezetője. „Az üzletláncok továbbra is rendkívül kevés hazai élelmiszert kínálnak, arányuk csupán 40 százalék a kínálaton belül. Csehországban ez éppen fordítva van” – tette hozzá Gabriela Matecná földművelésügyi miniszter. Az üzletláncok szerint a tervezett különadó a termelőket is negatívan érinti. A legtöbb hazai élelmiszert kínáló COOP Jednota Slovenskót például a különadó veszteségessé tenné. Ján Bilinsky vezérigazgató emlékeztetett, hogy üzleteik többségénél a nyereség most sem éri el az egy százalékot.

A Trend című szlovák gazdasági hetilap számításai szerint a 2,5 százalékos adó összességében nagyobb teher, mint a nyereségadó, arról nem is szólva, hogy a különadó diszkriminatív, mivel csak azokat a kereskedelmi egységeket sújtja, ahol a kínálat legalább 10 százalékát teszik ki az élelmiszerek. A Szlovák Kiskereskedelmi Szövetség a valószínűsíthető áremelkedés mellett azt hangsúlyozta, hogy a kisebb hálózatok vagy a vidéki, kisebb forgalmú boltok bezárhatnak, a kiskereskedelemben pedig elmaradhat a bérfejlesztés. A szlovák kormánypártok közül a Híd-Most nem támogatja az ágazati különadó bevezetését, vagyis parlamenti elfogadása egyelőre kérdéses.

A kiskereskedelmi különadóból

150

millió euró bevétele keletkezne a büdzsének