Még csak az árokásásnál tart a vámháború
A piaci várakozásokkal ellentétben jelentősen nőtt Kína külkereskedelmi forgalma szeptemberben: az export értéke február óta a legnagyobb mértékben, éves összehasonlításban 14,5 százalékkal 226,7 milliárd dollárra, az importé 14,3 százalékkal 195 milliárd dollárra emelkedett a pekingi vámszolgálat adatai szerint. Elemzők a kivitelnél 8,9 százalékos növekedést vártak az előző havi 9,8 után, a behozatalnál pedig 15,0 százalékra számítottak az augusztusi 19,9 százalék után. A mérleget Kína 31,69 milliárd dolláros többlettel zárta, bár szakértők csak 19,4 milliárd dollárra számítottak az augusztusi 27,89 milliárdos szufficit után.
Rekordnagyságúra bővült az Egyesült Államokkal szembeni kül-
kereskedelmi többlet is: 34,13 milliárd dollár lett az augusztusi – szintén csúcsot jelentő – 31,05 milliárd dollár után. Az év első kilenc hónapjában összesen 225,79 milliárd dolláros kínai többlet halmozódott fel, ami 15,2 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 196,01 milliárd dollárt. „Az összkép azt mutatja, hogy a kínai export egyelőre jól tartja magát a növekvő kereskedelmi feszültségek és a globális gazdasági lassulás ellenére, ami leginkább a gyenge jüannak köszönhető” – vélekedett Julian Evans-Pritchard, a Capital Economics tanácsadó Kínával foglalkozó vezető közgazdásza. A jüan 6 százalékkal gyengült az idén a dollárral szemben, mert a befektetők egyre jobban aggódnak a kínai gazdaság állapota miatt. Az Egyesült Államok viszont azzal vádolja Pekinget, hogy mesterségesen gyengíti a devizáját a versenyképesség fenntartása érdekében, és Steven Mnuchin pénzügyminiszter a múlt héten jelezte: az e kérdést illető kínai garanciavállalásnak szerepelnie kell az esetleges kétoldalú kereskedelmi megállapodásban is. Peking folyamatosan hárítja a vádakat, a jegybank kormányzója,
Ji Kang a hét végén ismét megerősítette: mindent megtesznek azért, hogy a jüan értéke „nagyrészt stabil” maradjon. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves találkozóján tartott szemináriumon kijelentette: szükség esetén elegendő monetáris eszköz áll a rendelkezésükre a kereskedelmi feszültségek kezeléséhez. Példaként a kamatpolitikát és a kötelező tartalékrátát említette. Szerinte Kína idén kényelmesen elérheti, akár meg is haladhatja a 6,5 százalék körüli növekedési célkitűzést.
A szeptemberi külkereskedelmi adatok szépen mutatnak ugyan, de szakértők szerint a jövőbeli kilátások már nem ilyen biztatók, a neheze még csak most jön. Az Egyesült Államok nyáron 50 milliárd dollár, szeptember 24-től újabb 200 milliárd dollár értékű kínai árura vetett ki 25, illetve 10 százalékos büntetővámot, a rekordnagyságú export így elsősorban annak köszönhető, hogy az amerikai vállalatok előrehozták a beszerzéseiket. Erre utal, hogy az elektromos gépek mellett emelkedett a korábbi hónapokhoz képest a textil, a bútor és a csipek behozatala. (Sokan a vámfenyegetéssel magyarázzák az amerikai GDP második negyedéves kiugró, 4,2 százalékos éves növekedését is.) A 200 milliárd dollár értékű árura kivetett vám az év végére 25 százalékosra nő majd, és Donald Trump elnök már jelezte, hogy kész vámtarifával sújtani az egész – tavaly 500 milliárd dollárt meghaladó – kínai importot. Peking is elismeri, hogy kemény hónapok jönnek, az export növekedése lelassulhat az utolsó negyedévben. „A nemzetközi környezetben sok a bizonytalan és instabil tényező, és folyamatosan eszkalálódik a kínai–amerikai kereskedelmi súrlódás” – mondta pénteki sajtótájékoztatóján a vámhivatal szóvivője.
