Nincs oka szigorításra az MNB-nek
A Magyar Nemzeti Bank előző kamatdöntő ülése óta eltelt időszakban, főként az energiaárak emelkedése miatt, az infláció a vártnál nagyobb mértékben emelkedett, szeptemberben 3,6 százalék volt év/év alapon. Ráadásul a nemzetközi hangulat ismét jelentősen romlott, ami a nemzetközi állampapírhozamok emelkedésében és a tőzsdék esésében csapódott le.
A kedvezőtlen változások és az idei eddigi legnagyobb piaci sokk azonban a forint árfolyamán egyelőre kevéssé érződött, továbbra is a 320–330 közötti sáv közepén tartózkodik az euró-forint kereszt, a hazai hosszú hozamok azonban emelkedtek. Módos Dániel, az OTP Elemzési Központ stratégája mindent egybevetve úgy látja, hogy miután a vártnál magasabb, 3,6 százalékos értékével több mint öt és fél éves csúcsra felfutó infláció az energiaárak emelkedésére vezethető vissza, a fogyasztói árindexnek ezt a kiugrását a jegybank ezúttal is átmeneti jelenségként értelmezi. Tekintettel arra, hogy a hazai gazdaság sokktűrő képessége magas, Matolcsyék a romló nemzetközi helyzet ellenére sem változtatnak mostani ülésükön a monetáris politika irányain: sem a 0,9 százalékra levitt alapkamaton, sem a közlemény legfontosabb üzenetein. A közlemény legfeljebb annyiban módosulhat, hogy a jegybank hangsúlyozza: folyamatosan figyeli a nemzetközi helyzet alakulását, de ezen túl más változás aligha várható.
A héten megjelenő kevés irányadó nemzetközi makroadat közül az OTP-nél az induló amerikai lakásépítések számát tartották említésre méltónak. A várakozás évesítve 1,24 millió lakásról szól, szemben az előző havi 1,28 millióval. A szerdán kijövő adatot annak tükrében lesz érdemes értékelni, hogy augusztusban az újlakás-értékesítések kilenc hónapos mélypontra estek. Ennek a hátterében egyértelműen a dráguló finanszírozás és az emelkedő lakásárak állnak. A finanszírozás drágulása az alapkamatot a 2–2,25 százalékos sávba srófoló szeptemberi Fed-döntés egyenes következménye. Ezt leképezve a kereslet az új építésű lakások iránt csökken, de a használt lakások értékesítésénél is hasonló tendencia figyelhető meg. Ennek ellenére a kiadott lakásépítési engedélyek száma továbbra is viszonylag magas, tehát a jövőben a lakáskínálat további bővülése várható. A növekvő kínálat ellenére előretekintve nem kell nagy visszaeséstől tartani, mivel az emelkedő foglalkoztatottság és Donald Trump elnök adócsökkentései táptalajt adhatnak a lakások iránti keresletnek. Összességében az amerikai lakáspiacon nem érzékelhetők annyira vészjósló jelek, a piac állapota konzisztens egy, a konjunktúra végén járó gazdaságéval. Ugyanakkor annyi már látható, hogy a Fed kamatemelései éreztetik a hatásukat az amerikai gazdaság ezen szegmensében is. Előretekintve az idén még egy, jövőre pedig három kamatemelés várható a Fed előrejelzése szerint. A lakáshitelkamatok emelkedése és az ingatlankínálat bővülése a lakásárak emelkedésének megtorpanásához vezethet. Jerome Powell Fed-elnök elmondása szerint – bár erre ők is látnak esélyt – ennek kockázatát mérsékeltnek tartják. Ha azonban a következő hónapokban az induló lakásépítések és a kiadott építési engedélyek száma is tovább csökkenne, az már a jegybanki döntéshozók figyelmét is felkeltené.
Az ingatlanpiaci adaton túl a jövő héten érkezik az amerikai költségvetés egyenlege is. Mivel Trump elnök adócsökkentési programja miatt érdemben emelkedett a költségvetési hiány, a befektetők most a szokásosnál is nagyobb figyelemmel követhetik a mutató alakulását – véli Módos Dániel.
