Visszadobta az olasz büdzsét Brüsszel

Az Európai Bizottság (EB) visszautasítja a 2019-es olasz költségvetési tervezetet – döntötte el a biztosi testület a tegnapi ülésén. A római kormány hétfő délig kapott lehetőséget arra, hogy eloszlassa a brüsszeli aggályokat, ám nem járt sikerrel. „Az olasz érvek nem tudtak meggyőzni minket arról, hogy a terveik megfelelők” – indokolta a döntést az EB, és három hetet adott az olasz kormánynak arra, hogy bemutassa módosított célkitűzéseit.

„Az olasz kormány tudatosan és nyíltan szembehelyezkedik korábbi kötelezettségvállalásaival, márpedig Európa az együttműködésre, az euróövezet az erős bizalomra épült” – indokolta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke az uniós döntést, hangsúlyozva, minden uniós országra azonos szabályok vonatkoznak. Az EB arra kérte a Giuseppe Conte vezette kormányt, hogy az EU korábbi kérésének megfelelően csökkentsék jövőre a költségvetési hiányt, ahelyett, hogy emelnék – az olaszok 2,4 százalékos GDP-arányos deficitet terveztek 2019-re az idei évre várt 1,8 százalékos eredmény után.

Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos kiemelte: nem kívánnak válságot kirobbantani Brüsszel és Róma között, és nem is kérdőjelezik meg az olasz kormány céljait, az államadósság csökkentését viszont folytatni kell, mert az a gazdaság ellensége.

Bár Giovanni Tria olasz gazdasági miniszter beismerte, tisztában vannak vele, hogy olyan költségvetés-politikai utat választottak, amely nincs összhangban az európai uniós szabályokkal, mind ő, mind Giuseppe Conte miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy nincs B terv, kitartanak az eredeti büdzsé mellett. Matteo Salvini olasz kormányfőhelyettes a bejelentést követően azonnal kizárta a korrekció lehetőségét, s azon véleményének is hangot adott, hogy a bizottságnak nincs joga ebbe beleszólni. „Egyetlen eurót sem fogunk levonni” – jelentette ki.

Ezt azonban több EU-s tagállam sem tartaná elfogadhatónak. „Ez az egész nagyon egyszerű: ha valakinek óriási az adóterhe, annak óvatosabban kell újabb adósságokat a nyakába vennie, mint annak, akinek kisebb a tartozása” – utalt Olaf Scholz német pénzügyminiszter arra, hogy elemzők szerint a római tervek mellett tovább nőne az olasz államadósság, amely tavaly a GDP 131,2 százalékát tette ki. Emellett Sebastian Kurz osztrák kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök is arra szólította fel Rómát, hogy tartsa tiszteletben a szabályokat.

Bár hasonló EB-határozatra eddig nem volt példa, az elemzőket nem lepte meg a döntés, miután az uniós vezetők a napokban több alkalommal is aggályaiknak adtak hangot az olasz tervekkel kapcsolatban. „A bizottságnak nem volt más választása azonkívül, hogy elutasítják a büdzsét. Mind a javaslatok tartalma, mind a kormányzati kommunikáció aggodalomra ad okot” – nyilatkozta Mujtaba Rahman, a londoni Eurasia Group politikai elemzője a Bloombergnek. Az EB döntését követően a tízéves olasz állampapírok hozama nyolc bázisponttal megugrott, a milánói tőzsdeindex, az FTSE MIB pedig 1,08 százalékkal esett. A Goldman Sachs közgazdásza, Silvia Ardagna a piaci volatilitás fokozódására számít a közeljövőben, mivel a befektetők így tudnak nyomást gyakorolni a kormányra, hogy módosítson tervein és retorikáján.

A Moody’s a büdzsével kapcsolatos bizonytalanságok miatt múlt hét végén Baa2-ről egy fokozattal Baa3-ra rontotta Olaszország hazai valutában és devizában kibocsátott államadósságának besorolását. Most pénteken pedig a Standard & Poor’s is felülvizsgálja az olasz besorolást, és előreláthatóan ront rajta.