Hazafelé indult a kínai tőke az Egyesült Államokból
Tovább nőtt a Kínába áramló működőtőke-beruházások (FDI) mértéke: tavaly 0,9 százalékos növekedéssel 885 milliárd jüanra, nagyjából 131 milliárd dollárra emelkedett – közölte a kereskedelmi minisztérium. Amerikai befektetőből is egyre több van a kínai piacon: a tengerentúlról a távol-keleti országba áramló működő tőke 7,7 százalékkal nőtt tavaly éves bázison. Az adatok egybeesnek azzal a kínai törekvéssel, hogy a pénz- és tőkepiacokat minél jobban megnyissák a külföldi befektetők előtt. Csung San kereskedelmi miniszter közölte: dollárban számolva 3 százalékos volt a növekedés, ami gyorsulni fog jövőre, mivel mind több jogi és adminisztratív akadályt bontanak le a befektetők előtt. További részleteket azonban nem ismertetett a politikus.
Kínába ugyan áramlik az amerikai tőke, de az Egyesült Államokba tartó kínai befektetések megtorpantak. Éves alapon 83 százalékkal csökkent a kínai FDI a Baker McKenzie elemzése szerint: csak 4,8 milliárd dollárnyi tőke érkezett az Egyesült Államokba a 2017-es 29 milliárd és a 2016-os 45 milliárd után. A jelenség hátterében egyrészt az áll, hogy a kínaiak is visszafogták a beruházásokat, másrészt az amerikai üzleti környezet nem olyan toleráns és befogadó, mint korábban volt. Több kínai vállalat halasztott el vagy hagyott félbe egyesült államokbeli beruházást, az Alibaba például leállította az akvizíciós tárgyalásokat a Moneygrammal, és a HNA csoport sem vásárolta fel a Skybridge Capital nevű hedge fundot. Emellett jelentős, a becslések szerint 13 milliárd dollárnyi amerikai ingatlanvagyontól szabadultak meg a kínai befektetők. A kínai cégek visszavonulása nem véletlen: az amerikai működőtőke-beruházásokat engedélyező bizottság, a CFIUS Donald Trump elnöksége alatt láthatóan szigorúbb a kínai beruházókkal, kevesebb tőkét enged be az országba.
Piaci pletykák szerint ráadásul Peking is nyomást gyakorol a külföldre kacsingató kínai befektetőkre, hogy inkább otthon fektessenek be. A kínai cégek az amerikai mellett több nagy piacról is visszavonultak, az európai beruházásaik például 70 százalékkal csökkentek 2017-hez képest, bár a földrajzi statisztika számottevő eltérést mutat. Franciaország és Németország mellett a kelet-közép-európai régióban valamelyest még növekedett is a beruházások mértéke, de itt az alacsony bázis torzította a számokat. Az adatok szerint ugyanis hazánkban 185, Horvátországban 162, Lengyelországban pedig szédületes 1000 százalék volt a bővülés mértéke tavaly.
