Kötvénykibocsátásra készül Görögország
Derűlátóvá tette a befektetőket a görög–macedón névvita lezárása, tegnap reggel a tízéves görög állampapírok hozama négyhavi mélypontra, 4,068 százalékra esett. Az athéni parlament pénteken hagyta jóvá a Macedóniával kötött megállapodást az utóbbi nevének megváltoztatásáról Észak-Macedóniára. A piaci optimizmust azonban csak részben indokolta az, hogy pont került a több évtizede húzódó vita végére, a Reuters ugyanis korábban arról számolt be, hogy a kormány, amint lezárult az ügy, ismét kötvénykibocsátásra készül, amire 2018 februárja óta nem volt példa. Az erre alapozó befektetőknek nem kellett csalódniuk, az illetékes hatóságok tegnap bejelentették, hogy Athén a közeljövőben ötéves lejáratú kötvényeket bocsát ki. Azt még nem lehet tudni, hogy a lépésre pontosan mikor kerülhet sor, csak annyit közöltek, hogy az időpont a piaci feltételektől függ. A Kathimerini című lap információi szerint az állam mintegy 2 milliárd euró forráshoz juthat majd a kötvénykibocsátás révén, ezzel kapcsolatban azonban nem érkezett hivatalos megerősítés.
A tervezett kötvénypiaci visszatérést illetően Valdis Dombrovskis, az EB euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke arra intette Athént, hogy az óriási, több mint 180 százalékos GDP-arányos államadóssággal a tarsolyában nem engedhet meg magának semmiféle hibát. „Görögországnak a fiskális célok és a reformmenetrend szempontjából is tartania kell magát a hitelezői megállapodásokhoz. Ez biztosíthatja a görög gazdaságba vetett bizalmat, és csak így lehet sikeres a görög piaci visszatérés” – nyilatkozta az ANA-MPA hírügynökségnek. Dombrovskis elmondta, Athén a 2018-ra kitűzött fiskális célokat teljesítette, ám bizonyos intézkedések még hiányoznak. Példaként említette a független adóhatóság megerősítését, a privatizációs folyamatok felgyorsítását és a bankszektor megreformálását. „Görögországban uniós szinten messze a legmagasabb a nem teljesítő hitelek részaránya. A teljes hitelállomány több mint 40 százaléka nem teljesítő az EU-s 3,4 százalékos átlaggal szemben, ez pedig roppant sebezhetővé teszi a görög bankrendszert” – fogalmazott Dombrovskis.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) idén 2,4 százalékos görög GDP-növekedésre számít a tavalyi 2,1 százalékos bővülést követően. Ugyanakkor a múlt hét végi jelentésében arra is felhívta a figyelmet, hogy ezt az eredményt külső és belső rizikófaktorok is ronthatják. A belső kockázatok csökkentésére az IMF több állami beruházást, a nem teljesítő hitelállomány csökkentését és a munkaerőpiaci rugalmasság javítását javasolta Athénnak.
Emelhetik a minimálbért
A görög minimálbért 11 százalékkal 586 euróról 650 euróra tervezik emelni – ismertette a munkaügyi minisztérium javaslatát Alekszisz Ciprasz miniszterelnök a tegnapi kabinetülésen. Ahhoz, hogy a kormány reményeinek megfelelően februárban már hatályba is léphessen az emelés – amely mintegy 600 ezer munkavállalót érinthet –, a napokban még a parlamentnek is rá kell bólintania.
