Még nem érzik a bőrükön a lassulást a német fogyasztók

Emelkedett Németországban a fogyasztói bizalom, pedig az elem­zők korábban csökkenésre számítottak. A GfK februári fogyasztói bizalmi indexe 10,8 pontra, tízhavi csúcsára emelkedett, a szakértők viszont csak 10,5 pontot vártak. A gazdaságkutató intézet szerint a mutatót a béremelkedési várakozások és a megszokottnál magasabb vásárlási hajlandóság pörgette, mindkét almutató másfél éves csúcsra futott fel. A gazdasági várakozások alindexe ugyanakkor jelentősen, 3,4 ponttal 10,7 pontra esett, tehát a fogyasztók hiába elégedettek, még szerintük is csökkenni fog az ország gazdasági aktivitása.

Míg a fogyasztói index emelkedett, addig az üzleti bizalmi indexek rekordalacsonyan vannak Németországban, a piaci szereplők gyakorlatilag felkészültek a gazdasági növekedés lassulására. Az IHS Markit kompozit beszerzésimenedzser-indexe ugyan 52,1 pontra emelkedett januárban, de a decemberi 51,6 pont több mint hároméves mélypont. A ZEW gazdasági hangulatindexe is erősödött januárban a tavalyi utolsó negyedéves mélypontjairól, de még mindig mínusz 15 ponton áll. Az Ifo üzleti hangulatindexe pedig 99,1 pontra, csaknem hároméves mélypontjára esett januárban. A munkavállalók elégedettek és optimisták, míg a munkaadók és a vállalkozások meglehetősen pesszimisták – kommentálta az adatokat lapunknak Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője hangsúlyozta: természetes, hogy először a vállalati szektor bizonytalanodik el a kilátások kapcsán. „Első körben a versenyszféra érzi a kereslet visszaesését, rajtuk keresztül terjed át a pesszimizmus a fogyasztókra.” Az elemző emlékeztetett arra is: a fogyasztói bizalmi index kapcsán sem látható trendszerű emelkedés, a mutató a 2018 eleji szintekre ugrott vissza, pedig történelmi csúcson volt. „Az indexek közti széttartás ugyanakkor valószínűleg véget ér majd, amint a fogyasztók is a bőrükön érzik a lassulást.”

A fogyasztói elégedettség egyik magyarázata, hogy a német lassulás a külső környezet közvetítésével gyűrűzik be az országba, a belső gazdaság pedig továbbra is stabil. A munkanélküliség bő negyvenéves mélyponton, 3,3 százalékon stagnál, a reálbér-emelkedés stabil, az infláció pedig csupán 1,4 százalékos.

Várakozáson felüli

francia növekedés

Negyedéves alapon 0,3 százalékkal bővült a francia gazdaság a tavalyi utolsó három hónapban a statisztikai hivatal első becslése szerint. Elemzők csak 0,1 százalékra számítottak. A növekedést leginkább az export hajtotta, míg a hagyományosan erős lakossági fogyasztás enyhén visszaesett. A sárga mellényesek tüntetéssorozata ugyanis érdemben vetette vissza a nagyvárosi kiskereskedelmet, ami a fogyasztási adatokon is meglátszott. | VG