Megtörtént az őrségváltás a Renault-nál

Megkönnyítette az utat a békés őrségváltáshoz Carlos Ghosn. Az adócsalástól kezdve a vállalati kassza megrövidítéséig számos váddal illetett – s tavaly novemberi tokiói letartóztatásáig a világ legnagyobb autóipari szövetségét alkotó Renault-nál, Nissannál és Mitsubishinél az elnöki posztot egyidejűleg betöltő – üzletember kínos menesztését megelőzendő lemondott a szövetség vezető erejét képező francia autógyártónál viselt valamennyi tisztségéről. Ezt a Renault-ban 15 százalékos részesedéssel rendelkező francia államot képviselő Bruno Le Maire pénzügyminiszter jelentette be a davosi világgazdasági fórumon, néhány órával a személycserékről döntő tegnapi igazgatósági ülés előtt. Az elnöki pozíciót Jean-Dominique Senard, a Michelin gumiipari óriás leköszönő elnöke kapta, az autógyártó operatív irányítását az átmeneti időszakban Ghosnt helyettesítő vezérigazgató-helyettes, Thierry Bollore veszi át. A Nissan és a Mitsubishi a letartóztatás utáni két héten belül felmentette Ghosnt minden megbízatása alól.

A japán Nissant az ezredfordulón a csődtől megmentő és virágzó céggé alakító, ugyanakkor a Renault 43,4 százalékos tulajdonrészének megfelelő befolyását a legapróbb döntésig érvényre juttató Ghosn két évtizedes topvezetői pályafutásának lezárultával új fejezet nyílik a két cég kapcsolatában. Kedvező jel, hogy a Ghosn által erőltetett, a Nissan beolvasztásával végződő forgatókönyvet sutba vágták, ám a japánok valódi partnerként való kezelése és a bizalom helyreállítása már Senard feladata lesz. Nem lesz egyszerű dolga, hiszen a Nissan új vezetése, élen Szaikava Hiroto vezérigazgatóval, a Renault befolyásának csökkentését tűzte zászlajára, ami abból a szempontból érthető is, hogy a japánok az értékesítés terén már rég meghaladták a franciákat. A Renault új igazgatósági tagokat a Nissan áprilisban esedékes közgyűlésén delegálhat majd, ám hogy az elnöki posztra is jelölhet-e, az a háttértárgyalásokon derült ki. Az egyre inkább leszálló ágba kerülő autóipart tekintve a szövetség fenntartása és szorosabbra húzása mindhárom cégnek alapvető érdeke, de a japánok érvelése szerint a versenyképességet növelő együttműködést meg kellene szabadítani az aránytalan francia túlsúlytól. A Renault árfolyama másfél százalékkal erősödött a személyi döntések jóváhagyása után.

Az autópiaci verseny valóban egyre erősödik a top tíz gyártó között. A Volkswagennel való gyártói-kereskedői együttműködését a múlt héten szentesítő amerikai Ford a tavalyi üzleti évben forgalmát 156,8 milliárdról 160,4 milliárd dollárra tudta növelni úgy, hogy a záró negyedévben egyedül az észak-amerikai kereslet felfutásával lehetett elégedett, másutt visszaesést tapasztalhatott. Az eredménysoron erős zuhanás látható: a 2017-es 7,73 után mindössze 3,68 milliárd dollárt tudtak kimutatni. Az évet 100 millió dolláros negyedéves veszteséggel búcsúztatták. A fél év alatt 12-ről 8 dollárig gyengülő árfolyam szerény, 0,6 százalékos eséssel fogadta a kedvezőtlen híreket.

A világ ötödik számú autógyártó csoportjának sem megy jobban. A dél-koreaiak zászlóshajója, a Hyundai Motor nyolc év után az első veszteséges negyedévét zárta december végén. A cég a befektetőket 115 millió dolláros veszteséggel sokkolta, a Refinitiv által megkérdezett elemzők ennek a hatszorosát remélték – de pluszban. A Hyundai a kínai gazdaság lassulását szenvedte meg, az ottani piacon – a testvércég Kiát is beszámítva – a harmadik legnagyobb autógyártónak számító dél-koreaiak tavalyi eladásai az egy évvel korábbihoz képest 23 százalékkal 790 ezer darabra estek vissza, miközben helyi gyártókapacitásuk 1,65 millió darabos. A veszteséghez a von gyengülése és a növekvő beruházási költségek is hozzájárultak. A Hyundai árfolyama 3,5 százalékos pofont kapott a gyorsjelentéssel, innen tápászkodott fel, miután a Reutersnek nyilatkozó elemzők megerősítették, hogy az idén a kínálatát gyökeresen megújító cég vissza fog térni a nyereségzónába.