Viharfelhők maradtak Olaszország fölött

Ronthat az idei olasz GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzésén az Európai Bizottság (EB) a februári jelentésében – adta hírül az olasz La Repubblica. A lap információi szerint a bizottság 0,6 százalékra módosíthatja prognózisát a novemberi 1,2 százalékról – ami megegyezik a Nemzetközi Valutaalap és az olasz jegybank várakozásaival. Az olasz kormány ezzel szemben 1 százalékos gazdasági növekedésre számít idén.

Azt követően, hogy az olasz statisztikai hivatal, az ISTAT adatai szerint a harmadik negyedévben 0,1 százalékkal zsugorodott a GDP negyedéves viszonyításban, fennáll a recesszió veszélye. A helyzetet rontja, hogy az olasz bankrendszer még nem mászott ki a gödörből, és ez a gazdaság egyik hajtómotorjára, a hitelezésre is rányomhatja a bélyegét. Az olasz pénzintézetek eddig jelentős mértékben támaszkodtak az Európai Központi Bankra (EKB) a célzott finanszírozási programon (TLTRO) keresztül, és ennek lezárulta súlyosbíthatja a problémákat. Több banki igazgatósági tag is azzal számol, hogy idén is szükség lesz az EKB segítségére.

Az eurócsoport hétfői ülésén is felmerült Róma mint az egyik alapvető euróövezeti rizikófaktor. Wopke Hoekstra holland pénzügyminiszter elmondta: meglátása szerint az Európai Bizottság rosszul döntött, mikor elállt a túlzottdeficit-eljárás indításától, és részletes írásos beszámolót kért Brüsszeltől az olaszokkal kötött megállapodásról. Hoekstra szerint Brüsszel az olasz büdzsé ügyében megfutamodott, az EB ugyanis fontos kérdésekre nem kapott választ Rómától. Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos leszögezte: ha nem egyeznek meg az olaszokkal, elmérgesedhetett volna a viszály Róma és Brüsszel között, ez pedig egyik félnek sem kedvezett volna. „Természetesen szigorúan figyelemmel követjük az olasz fejleményeket, vannak ugyanis aggályaink nemcsak a 2019-es, hanem a 2020-as és a 2021-es évvel kapcsolatban is” – mondta Moscovici.

Mário Centeno, az eurócsoport elnöke kiemelte: pillanatnyilag az a legfontosabb, hogy Olaszország tartsa magát a vállalásaihoz. A tavalyi megállapodás keretében Róma beleegyezett, hogy a GDP-arányos költségvetési deficitcél 2019-ben 2,04 százalék legyen a korábbi tervben szereplő 2,4 százalék helyett, és a későbbiekben a tervezettnél gyorsabb ütemben kell csökkentenie a hiányt – 2020-ra 1,8, 2021-re pedig 1,5 százalékos értéket kell az országnak elérnie. Giuseppe Conte miniszterelnök emellett azt is megígérte a bizottságnak, hogy 10,25 milliárd eurónyi extra állambevételt teremtenek elő jövőre a siker érdekében, ezt pedig többek között a legmagasabb nyugdíjak csökkentésével, privatizációval, a nemzetközi vállalatok megadóztatásával, valamint a szerencsejátékra kivetett adóteher növelésével szeretnék elérni. Az olasz kormány a múlt héten hozzákezdett két kulcsfontosságú reformjának bevezetéséhez. Ha a parlament elfogadja a javaslatokat, az alapjövedelem áprilisban léphet hatályba – ez idén mintegy 7 milliárd eurónyi állami kiadást generálhat, a nyugdíjreform értelmében pedig csökkenhet a nyugdíjkorhatár. Több szakértő is fenntarthatatlannak véli az olasz intézkedéseket, a Confindustria gyáripari szövetség elnöke, Vincenzo Boccia kiemelte, hogy a 2019-es büdzsé csak növeli a költségvetési hiányt, a GDP-bővülési ütem felpörgetésére alkalmatlan.