A kínai szünet után újabb kockázat jön

Ez a hét a holdújév jegyében telik, a hosszú szünet alatt a kínaiak nem foglalkoznak pénzügyekkel, a tartozásokat is illik az ünnep előtt rendezni. A nemzetközi áru- és értéktőzsdék forgalma, de még a devizapiacok volumene is jelentősen csökken ilyenkor, a befektetők világszerte óvakodnak nagyobb döntéseket hozni, mert a kínai piac kinyitásakor magas volatilitás alakulhat ki. Hasonlóan hosszú időszakra lesz zárva idén a japán tőzsde is, itt azonban a helyi szereplők kifejezetten tartanak attól, hogy lemaradnak a nemzetközi eseményekről.

Egészsége romlására hivatkozva idén tavasszal nyugdíjba vonul a japán császár, Akihito. Ilyen eseményre kétszáz éve nem volt példa a szigetországban. Az új császár, Naruhito herceg beiktatási ünnepsége május 1-jén lesz, így a koronázás egybeolvad a szokásos aranyhéttel. Ez azt jelenti, hogy tíz napra, április 27-től május 6-ig bezár az ország, ünnepségsorozat kezdődik, utazásokkal, családlátogatásokkal. Még kérdéses, hogy a szezonálisan nem igazított adatokban milyen változást okoz majd a hosszú szünet, de valószínű, hogy az utazási és a fogyasztási szokások radikális megváltozása részben ellensúlyozza a termeléskiesést. A hagyományos aranyhét általában 200-200 milliárd jent ad hozzá a nominális GDP-hez, ez akár 0,2 százalékot is jelenthet. A piaci konszenzus 0,73 százalékos bővülést vár a japán gazdaságtól a következő pénzügyi évben, amely Japánban márciusban kezdődik és végződik. Ebben a megvilágításban a felélénkülő fogyasztás akár egyszeri tételként is jelentős lehet. A tőkepiacokon főleg attól tartanak, hogy a hazai szereplők távollétében a jen tovább erősödhet az alacsony likviditás miatt. Yasuo Sakuma, a Libra Investment befektetési igazgatója a Reutersnek egyenesen rémisztőnek értékelte a tényt, hogy hat munkanapon keresztül nem tudja majd a pozíciókat a piaci viszonyoknak megfelelően alakítani. „Nehéz megmondani, hogy mit teszünk majd, valószínűleg semleges helyzetet alakítunk ki” – mondta.

A japán pénzügyi felügyelet is figyelmeztette a pénzintézeteket, elszámolóházakat és befektetési vállalkozásokat, hogy a szünet alatt előfordulhatnak nemzetközi piaci turbulenciák, ezért likviditási és egyéb pénzügyi pozícióikban készüljenek fel erre a lehetőségre. Erre az időszakra esik az amerikai és a brit jegybank kamatdöntő ülése, a GDP-adatközlés az Egyesült Államokból és az eurózónából, számos gyorsjelentés és kisebb makroadat is. „Egy másik világba érünk majd vissza” – mondta egy devizakereskedő a Reutersnak. Sok befektetési ház és biztosító felszereli munkatársait otthoni terminálokkal az időszakra, vagy kivételes engedélyt ad arra, hogy beléphessenek a munkaállomások rendszereibe.

Az aggodalmak első körben a jenre vonatkoznak: a vételi erő fokozottabb mozgásokat okozhat, alacsonyabb kereskedési likviditás mellett. Ezenfelül még sok piaci szereplő kifejezetten tart egy spekulációs hullámtól, amely a japán részvényekre is kiterjedhet. „Tegyük fel, hogy a jen 10 százalékot erősödik a szünet alatt – veti fel a BNP Paribas szakembere. – Milyen hatással lesz ez a Nikkei 225 indexre? Erre senki nem tud választ adni.”

Az aranyhét

200

milliárd jent

ad hozzá a GDP-hez