Célt vétett a Julius Baer

Gyengébb számokat közölt tavalyi második fél évéről és teljes üzleti évéről a Julius Baer. A UBS és a Credit Suisse mögött a harmadik legnagyobb tőzsdén lévő svájci bankház, a Reuters 772 millió svájci frankról szóló elemzői konszenzusától elmaradva, 735 millió frankos éves adózott eredményt jelentett. Ez négy százalékkal haladja meg a 2017-es profitot. Az évzáró két hónap piaci turbulenciái miatt nem tudott még többet kihozni a kezelt vagyonból a privátbank 6900 munkatársa. A második fél évben 18 százalékkal esett vissza a nyereség. Pedig a tehetős ügyfelek kitettek magukért, hozták a fialtatni való pénzt, tavaly összesen 17,4 milliárd frankot, ami éves alapon 4,5 százalékos bővülést takar. Ez a középtávú 4-6 százalékos bővülési terv alsó határához közelít. A teljes kezelt vagyon közben 1,6 százalékkal 382,1 milliárd frankra mérséklődött. Nem is csoda, hogy a bank részvényesei csalódottak voltak, az árfolyam annak ellenére esett 4,4 százalékot a zürichi tőzsdén, hogy a menedzsment előzőleg az osztalékot tíz rappennel 1,50 frankosra javasolta megemelni.

Bernhard Hodler vezérigazgató közleményében a megváltozott piaci körülményekhez való alkalmazkodást, hatékonyabb működést, javuló jövedelemtermelő képességet ígért a részvényeseknek. Szavait tett követte, a Julius Baer 130-140 állást számol fel az idén, ami más költségcsökkentő intézkedésekkel együtt százmillió frankos megtakarítást erdményez. A nyereségterven is korrigálnak, ebben főszerep jut az év végére 70,6 százalékosra nőtt költség-jövedelem ráta leszorításának. Már novemberben figyelmeztettek, hogy a mutató kitör a 64–68 százalékos sávból, s most Hodler a 68 százalékos szint elérését tűzte ki célul 2020-ra. A Julius Baer nincs egyedül a gondjaival, januárban a UBS is jelezte, hogy nehéz évkezdet elé néz, a kezelt ügyfélvagyon nála is csökkent az év végén, sok elégedetlen ügyfél el is pártolt a banktól.