Elérte az uniós lassulás a kelet-közép-európai régiót
Hasonló faktorok mozgatták a kelet-közép-európai államok gazdasági növekedését a tavalyi utolsó negyedévben. A szlovák, a lengyel és a román bővülés motorja is a lakossági fogyasztás volt, amelyet a feszes munkaerőpiac okozta béremelkedés fűtött. Közös jellemző még, hogy az uniós konjunktúra-időszak vége miatti gazdasági lassulás elérte a régiót: a külső kereslet és a kivitel visszaesésén át elkezdtek fékezni az exportorientált gazdaságok. Elemzők szerint a növekedés lassulása elodázza a monetáris szigorítás kérdését, így ez a téma az idén kevésbé lesz terítéken. A cseh adat ma érkezik, a szakértők a régió leglassabb ütemét, 2,4 százalékot várnak, ami véget vethet a másfél éve tartó szigorítási ciklusnak – hacsak az infláció tovább nem gyorsul, ez ugyanis további teret adna a kamatemeléseknek.
A lengyel gazdaság 4,9 százalékkal nőtt éves bázison az utolsó negyedévben, ami megegyezik a várakozásokkal. A megelőző három hónaphoz képest azonban csak 0,5 százalékos volt a dinamika, a piaci konszenzus ennek csaknem a duplája volt. A teljes éves növekedés 5,1 százalékos volt, de az utolsó negyedévben már látható a lassulás. Ennek egyes okai átmenetiek, például az új autóipari szabványok lassították a termelést, és vélhetően az idei adatokban már nem játszanak szerepet. A trendek szerint viszont a lengyel export visszaesése elkerülhetetlen, pedig a kivitel nagy szerepet játszott a negyedik negyedéves adatokban.
Szlovákia a várakozások alatt teljesített. A 0,8 százalékos negyedéves alapú növekedés még megfelelt a várakozásoknak, de a 3,6 százalékos éves bővülés elmarad a 4,4 százalékos várakozástól. A teljes fiskális évben 4,1 százalék volt a GDP-növekedés. A lakossági fogyasztás mellett a versenyszektor beruházási rátája is fűtötte a növekedést, amely viszont a negyedik negyedévre elkezdett lassulni. A külkereskedelem GDP-hozzájárulása csekély volt, ám mivel csak októberben nyitották meg a nyitrai Jaguar-gyárat, vélhetően az idén jobban pörög az export, ám a várakozások szerint nem fogja felülmúlni a fogyasztást, a növekedés motorját.
Szembeötlően lassult a román gazdaság. Negyedéves bázison 0,7 százalékos lett a növekedés, éves alapon pedig 4,1. Mindkét adat megfelelt a várakozásoknak, és számottevő lassulást jelez a 2017-es 6 százalék fölötti adatokhoz képest. A román gazdaság is megérezte az uniós kereslet csökkenését, ám ezt ellensúlyozta, hogy a harmadik negyedévben visszaeső lakossági fogyasztás felpattant az utolsó három hónapban. Az építőipar szenvedte el a legnagyobb zuhanást, a lakosság körében gyakorlatilag leálltak az új építkezések. A következő negyedévekben további lassulás várható, nemcsak a régiós trendek miatt, de azért is, mert a javarészt hitelezésből túlpörgetett gazdaság kezd kihűlni.
