Fejlesztésekkel szerez híveket Putyin

Az elmúlt fél évtizedben a Kreml dollármilliárdokat költött arra, hogy modernizálja a fontosabb orosz városokat és a köztük lévő közlekedési vonalakat. Vlagyimir Putyin vélhetően a 2012-es kormányellenes tüntetések idején döbbent rá, hogy a társadalom elégedetlen nemcsak a vidék, de a nagyvárosok állapotával is. Moszkván kívül az elmúlt fél évtizedben többtucatnyi város között fejlesztették a vasútvonalat, a beruházások több mint húszmillió embert érintenek. Jó példa a Kelet-Oroszországban lévő, a Bajkál-tótól az Amúrig húzódó vasútvonal. 2013 és 2018 között csaknem 720 millió dollárt költött a kormány a több mint 1500 kilométeres vonalra: felépült 37 új állomás, több mint 250 kilométernyi másodlagos vonalat telepítettek. A szerelvények átlagsebessége megduplázódott, az utasforgalom a másfélszeresére nőtt.

Oroszország egyik legforgalmasabb vasútvonala, a Moszkva és Tver közti 150 kilométeres táv menetideje két és fél óráról másfélre csökkent, a szerelvények 80-90 helyett 160 kilométert tudnak megtenni egy óra alatt. A Világbank elemzése szerint Tver és környéke a vonal 2015-ös megnyitása után azonnal érezte a pozitívumokat: rengeteg család költözött ide Moszkvából. Ez utóbbi tömeges jelenség: Moszkvát, amely a világ egyik legdrágább városává vált, egyre több orosz hagyja el, az alsó középosztály gyakorlatilag kiárazódik a fővárosból. A putyini városfejlesztés egyik fontos eleme, hogy a kisebb városok ne néptelenedjenek el. A szűkülő munkalehetőségek miatt mind több ember költözik vidékről a nagyobb városokba, bár az élet ott egyre drágább. A legutóbbi elnökválasztáson az államfő a vidék elnéptelenedésének megállítását nevezte a ciklus egyik legfontosabb feladatának, a fejlesztésre szánt költségvetési támogatás megduplázását ígérte. Egyik beszédében úgy fogalmazott: a cél, hogy létrehozzanak egy hatalmas, aktív középosztályt, amelyik nem hagyja el szülővárosát Moszkváért vagy a külföldért. Persze Moszkva kapja a legnagyobb részt a tortából: az elmúlt négy évben csaknem 32 milliárd dollárt költhettek csak a fővárosra. A fejlesztések egy része nagy sporteseményekhez, például a tavalyi futball-világbajnoksághoz kapcsolódott, de számos beruházás indult, amely a világváros csinosításáról, élhetőbbé tételéről szólt.

A BCG és a PwC tavalyi elemzései azt mutatták, hogy a Moszkvában és környékén élők az átlagosnál jóval elégedettebbek a városi fejlesztésekkel, a lakhatással, a közlekedéssel és a szociális infrastruktúrával. Ám a moszkvai fejlesztéseknek áruk van. A közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a Moszkván kívüli társadalom elégedetlenkedik, amiért a források irreálisan nagy hányada jut a fővárosra. A másik probléma, hogy vajon a városi fejlesztések képesek lesznek-e homályosítani a súlyosabb társadalmi problémákat. Nemrég But Gallyamov, egy Putyin-barát politológus nyilvánosan figyelmeztette a kormányzatot: a népet jobban érdekli a nyugdíj és a bérezés helyzete, mint a felújított templomok és a szép járólapok.