Költekezésre ösztökélik a német kormányt

Folyamatosan gyengülő gazdasági teljesítményre utaló ipari adatok érkeztek tegnap Németországból. Az unió legnagyobb gazdaságának ipari termelése decemberben 0,4 százalékkal esett, pedig az elemzők 0,7 százalékos bővülést vártak. Szerdán az ipari megrendelések visszaeséséről számolt be a statisztikai hivatal, decemberben 1,6 százalékkal esett vissza a volumen. A Destatis a jövő csütörtökön közli a tavalyi utolsó negyedéves GDP-adatokat, a hivatalos előrejelzés egyelőre 0,2 százalékos negyedéves és 0,9 százalékos éves alapú növekedésről szól.

A piaci elemzők viszont rendkívül megosztottak a kérdésben. A többségi vélemény gyakorlatilag folyamatosan változik: ha jó adat érkezik az utolsó negyedévből, akkor GDP-bővülést várnak, ha viszont rossz, a legtöbben már-már recessziót emlegetnek. Németországban a piaci szereplők pesszimisták, a gazdaságkutató intézetek, az Ifo-, az IHS Markit- és a ZEW-hangulatindexek többéves mélypontjukon vagy annak közelében vannak. A fogyasztók még nem érzik a lassulást, a GfK fogyasztói bizalmi indexe e hónapban tízhavi csúcsára ért. A kormány sem túl optimista, január végén a tavalyi gazdasági növekedésről szóló becslést 1 százalékra vágta vissza a korábbi 1,8 százalékról. A gazdasági szakértők testülete, a német kormány gazdasági tanácsadóinak egyike tegnap úgy fogalmazott: csökkenteni kell a korábbi, 1,5 százalékról szóló GDP-előrejelzést, de biztos abban, hogy 1 százalék fölött marad a növekedés. Kis különbségeket jelző múltbeli adatokról van szó, ezért ha épp recesszióba csúszna a gazdaság, annak sincs nagy jelentősége. Inkább lélektani határról, adatról van szó, amely a befektetők hangulatát befolyásolhatja – értékelte a fejleményeket lapunknak Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Mint fogalmazott: régóta nem zsugorodott két egymást követő negyedévben a GDP, de ha így is történik, nem kell megijedni. A fundamentális alapok nem támasztanak alá tartós, széles bázisú recessziót, a negyedik negyedéves adat leginkább jelzésértékű lesz – hangsúlyozta.

A német gazdaság mindenesetre lassul, ez pedig a munkahelyeken és az adóbevételeken keresztül kihathat a költségvetésre is, ráadásul a versenyszféra béremelkedésével párhuzamosan az állami alkalmazottak is magasabb fizetést szeretnének. A német büdzsé az elmúlt öt évben folyamatosan pluszos volt, tavaly már történelmi csúcsot, 1,7 százalékos GDP-arányos többletet, csaknem 60 milliárd eurót hoztak össze. A Bild megszerzett egy kormányzati dokumentumot, amelyben Olaf Scholz pénzügyminiszter arra figyelmeztet: a többlet 2023-ig 25 milliárd eurós deficitbe csaphat át, ha a kormány nem vágja vissza a kiadásokat.

Pedig az éveken át folyamatosan termelt többlet épp a német állam rendkívüli takarékosságából fakad. „A kormány évek óta nem költ strukturális fejlesztésekre, a német állami tőke folyamatosan amortizálódik” – mutatott rá Virovácz Péter. Korábban több piaci szereplő kritizálta a kormányt, hogy ne takarékoskodjon, hanem fiskális eszközökkel ösztönözze a gazdaságot és azon keresztül a teljes euróövezetet. Az ING vezető elemzője is ugyanezt emlegette. „A németeknek áldozatot kell hozniuk, véget kell vetniük a takarékoskodásnak.” Virovácz szerint a többlet amúgy is olyan hatalmas, hogy értelmetlen és felesleges lenne azt egy az egyben gazdaságélénkítésre felhasználni, de egy részét jobban lehetne hasznosítani. Hangsúlyozta azt is, hogy ha a német költségvetés deficitessé is válna, az sem az euróövezetre, sem a magyar gazdaságra nem lenne komoly hatással, még az uniós forrásokon keresztül sem.