Nem a mérlegfőösszeg-leépítés a kulcskérdés

A Nordea friss heti elemzésében posztmodernnek nevezi a helyzetet, amelybe a Fed került a banki mérlegfőösszeg leépítése kapcsán. Bár az amerikai jegybank tisztában van azzal, hogy a leépítés nem számít, az a félelem, hogy mégis számíthat, máris megremegtette a piacokat. A döntéshozóknak így nem is a likviditást kell elsősorban figyelembe venniük, hanem a bizalmi tényezőt, hogy a piacok ne omoljanak össze.

A Nordea szakemberei más megvilágításba helyezik a Fed irányváltását, amely szerint készen áll a leépítés tervezett ütemének megváltoztatására. Ha a Fed úgy dönt, hogy a terveknek megfelelően felfüggeszti a munkát, az mindenképp csökkenti a rendszerszintű kockázatokat, miközben a közgazdászoknak marad idejük, hogy bebizonyítsák: a leépítés számít-e a piac szempontjából.

A tét nem kicsi. Ha bebizonyosodik az érkező adatokból, hogy a leépítés a pénzáramlási hatáson keresztül ugyanúgy hat a rendszerre, mint annak idején a monetáris lazítás (QE), akkor – nagyon leegyszerűsítve – arra számíthatunk, hogy a mérlegfőösszeg csökkentésének megállítása a második QE-program hatásának 66 százalékával érhet fel. Az egyszerű számítás mögött az áll, hogy a Fed havi 50 milliárd dollárral csökkenti a mérlegfőösszeget, a QE2 pedig annak idején havi 75 milliárd dollár értékben pumpált likviditást. Az jól látszik, hogy a szakértők fenti gondolatmenete inkább csak elméleti, mert mint leegyszerűsített modell, kizárólag a flow típusú hatásra koncentrál, és a kimenete csak a pénzügyi piacok viselkedésére tér ki. Ennél azonban az elemzés egy sokkal jobban megragadható összefüggést is tartalmaz a pénzügyi kondíciókról. Több elemzőház és maga a Fed is állít össze a pénzügyi helyzetre vonatkozó indexeket, amelyeket leggyakrabban a rövid és a hosszú távú treasurykamatokból, a kamat- és hozamkülönbségből, a dollár pozíciójából és a részvényárfolyamokból számítanak ki. Ezek az indexek magas korrelációt mutatnak az ISM termelői indexszel, amely egy üzleti bizalmat vizsgáló, közvélemény-kutatáson alapuló mutató. Az pedig a piacon elfogadott, hogy az ISM termelői index jó előrejelzője a gazdasági ciklusoknak. A Nordea indexe a három hónap múlva várható pénzügyi kondíciókat hasonlítja az ISM-hez. Látható, hogy a pénzügyi várakozások romlása miatt most szétnyílt az indexek szokásos együttjárása, és a jövőben vagy a bizalmi index hirtelen csökkenése, vagy a pénzügyi helyzet javulása várható.