Nem jött be a török jegybank optimizmusa

Mindössze két hónapnyi kisebb mértékű lassulás után ismét gyorsult az infláció Törökországban. A januári adatok szerint a pénzromlás üteme 20,35 százalékra emelkedett a megelőző havi 20,3 százalékról, miközben az elemzők némi csökkenést vártak. A líra 0,2 százalékot esett az euróval és a dollárral szemben is. Havi bázison 1 százalékkal emelkedtek az árak két hónapnyi, havi bázisú csökkenés után. A statisztikai hivatal közleménye szerint az inflációt leginkább az élelmiszerárak emelkedése fűtötte.

Az adat azért is meglepő, mert a jegybank épp a múlt héten csökkentette inflációs előrejelzését. A prognózis szerint az idén 14,6 százalékot várnak, jövőre már csak 8,2-et, majd 5 százalék körüli stabilizálódást. A korábbi előrejelzés még 15,2 és 9,3 százalékról szólt. Az infláció csökkenése fontos jelzés lenne a piacnak, hogy Törökország jól halad a gazdaság hűtése és a szükséges strukturális reformok terén. Több elemző megjegyezte ugyanakkor: az élelmiszerek drágulása csak átmenetileg emelheti az árindexet, a következő hónapokban már újra csökkenés várható. Az általános elemzői vélekedés azonban az, hogy a jegybanki előrejelzés szükségtelenül optimista, a célszámok pedig valószínűleg nem tarthatók.

Mint ismert, tavaly nyáron Törökországban devizaválság volt, a hitelezésből túlpörgetett gazdaság kifulladása és a politikai okokból lazán tartott monetáris kondíciók miatt a líra értékének több mint felét elvesztette, miközben az infláció ősszel történelmi rekordra, 25,2 százalékra gyorsult. A pénzügyminiszter, Recep Tayyip Erdogan államfő veje a jegybankkal karöltve megszorító jellegű strukturális reformokat ígért, amelyeknek szinte kötelező velejárójuk lenne a recesszió. A harmadik negyedévben 1,1 százalékkal zsugorodott a nemzeti össztermék, az utolsó negyedéves adatokat viszont csak március elején teszik közzé, a piac 0,7 százalékos zsugorodásra számít, így vélhetően Törökország már technikai recesszióba csúszott.