BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az Európai Tanács várja a brit ajánlatot

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Párizsban és Berlinben egyeztet ma az Európai Tanács elnöke arról, hogyan reagáljanak a 27-ek a Brexit esetleges elhalasztására, amelyet múlt héten szavazott meg a brit alsóház.

Erős fegyvert adott az Európai Unió kezébe a brit alsóház azzal, hogy nem támogatja a rendezetlen Brexitet, és 412-202-es arányban megszavazta a kilépés határidejének meghosszabbítását is. Az első reakciók alapján azonban Brüsszel nem akarja megnehezíteni az Egyesült Királyság dolgát. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke sorra egyeztet a halasztásról az európai vezetőkkel. Pénteken Mark Rutte holland kormányfővel tárgyalt, aki megismételte, hogy a Brüsszellel megkötött megállapodás az egyetlen lehetséges ajánlat, és az unió abszolút semmit sem fog tenni mindaddig, amíg London nem terjeszti elő a tervét arról, hogyan és mikor akar távozni. „Mi értelme lenne még hónapokig nyafogni egymásnak, amikor már két éve ezt csináljuk?” – reagált a halasztásra. Tusk ma Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel találkozik, akik már korábban szintén világossá tették, hogy a következő lépésekre vonatkozó tervekkel az Egyesült Királyságnak kell előállnia. Pár hetes technikai halasztásra még abban az esetben is szükség lesz, ha Theresa May kormányfőnek a hét elején harmadszorra sikerül végre elfogadtatnia a kilépési megállapodást az alsóházzal. Ez egyelőre még valószínűtlennek tűnik, de egész hét végén folytatódtak az egyeztetések a kormány és a parlamenti többségét biztosító Demokratikus Unionista Párt (DUP) között. A megbeszéléseken részt vett Philip Hammond pénzügyminiszter is, ami a brit sajtó feltételezése szerint azt jelenti, hogy a kabinet anyagi ösztönzést is bevet az északír párt meggyőzésére. Ezt ugyan Nigel Dodds, a DUP frakcióvezetője vehemensen tagadta, a lapok azonban emlékeztettek arra, hogy júniusban lejár a kormány külső támogatásáról kötött kétoldalú megállapodás, amelynek értelmében Észak-Írország egymilliárd fontos pótlólagos költségvetési támogatást kapott.

Ha a DUP-t sikerül rávenni a kilépési megállapodás támogatására, a példát többtucatnyi lázadó konzervatív és mintegy húsz munkáspárti képviselő is követheti.

Az EU részéről nincs akadálya annak, hogy a kilépés határidejét akár három hónappal meghosszabbítsák, de ha London ennél tartósabb haladékot kér, akkor meg kell rendezni az Egyesült Királyságban is az európai parlamenti választást, ami politikailag kényes lenne a brit kormány számára. Ellenkező esetben az ország július 2-án, az új

Európai Parlament megalakulásának napján kizuhan az unióból. Brüsszel hajlandó akár 2020 végéig is elhalasztani a Brexitet, de ezzel a felvetéssel inkább csak nyomást akar gyakorolni a keményvonalas brit euroszkeptikusokra, hogy fogadják el a megállapodást, vagy azt kockáztatják, hogy az Egyesült Királyság végül az unió tagja marad.

Megállapodás nélkül elmaradhat a kilépés?

Theresa May brit miniszterelnök véleménye szerint ha a kilépés feltételeit rögzítő megállapodást nem fogadják el, akkor lehet, hogy Nagy-Britannia hosszú hónapokig nem tud kilépni az EU-ból, „ha egyáltalán valaha is kilépne”. Ha még tavasszal sikerülne megállapodni, akkor az országnak nem kellene részt vennie az európai parlamenti választáson – írta a kormányfő a The Sunday Telegraphban. | VG

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.