Juncker: harmadik esély már nem lesz

Pár óráig tartott csak a piaci optimizmus azok után, hogy Theresa May brit kormányfőnek hétfő éjszaka sikerült jogilag kötelező érvényű biztosítékokat kicsikarnia az úgynevezett ír–északír pótmegoldás (backstop) ügyében Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság elnökétől strasbourgi találkozójukon. A font kedden élesen zuhanni kezdett, pillanatokon belül 1 százalékkal gyengült a dollárral és az euróval szemben is, ahogy Geoffrey Cox, a brit kormány jogi főtanácsosa nyilvánosságra hozta a megegyezéssel kapcsolatos állásfoglalását. Cox szerint változatlanul nincs jogi garancia arra, hogy az Egyesült Királyság nem marad végérvényesen a backstop csapdájában, márpedig januárban emiatt utasította el az alsóház az Európai Unióval tető alá hozott kilépési megállapodást. Másodszorra lapzártánk után szavaztak, de a konzervatív párt keményvonalas kilépéspárti csoportja és a kormányt kívülről támogató északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) előre jelezte, hogy – hasonlóan az ellenzéki Munkáspárthoz – ebben a formában változatlanul elfogadhatatlannak tartja a megállapodást.

Cox állásfoglalása nem okozhatott meglepetést, hiszen Juncker a találkozó utáni sajtótájékoztatón világossá tette, hogy nem nyitották újra a kiválási szerződést, csak kiegészítették a kötelező erővel bíró jogi instrumentummal, ami lehetővé teszi, hogy bármelyik fél független döntőbírósághoz fordulhasson, amennyiben úgy érzi, hogy a másik rosszhiszeműen jár el. „A politikában néha van második esély, és az számít, hogy ezzel mihez kezdünk, mert harmadik esély nem lesz, ha elbukik a ratifikáció. (...) Világos a választás: vagy ez a megállapodás, vagy talán egyáltalán nem lesz Brexit” – jelentette ki az EB elnöke. A folytatódó bizonytalanság nem tesz jót a brit gazdaságnak, pedig a legfrissebb növekedési adatok némi optimizmusra adtak okot. A GDP januárban 0,5 százalékkal nőtt az előző havihoz képest – ez a legnagyobb bővülés 2016 decembere óta. A City elemzői 0,2 százalékos növekedést vártak. A szolgáltatási szektor 0,3, a feldolgozóipar 0,8 százalékkal erősödött a decemberi 0,2, illetve 0,7 százalékos csökkenés után – közölte kedden a statisztikai hivatal. Elemzők azonban figyelmeztetnek, hogy a januári növekedés kivétel lehet, a folyamat könnyen visszafordulhat. A reálisabb képet mutató három hónapos adat szerint ugyanis a brit GDP stabilan 0,2 százalékkal bővült az év első hónapjával zárult időszakban. A feldolgozóipar teljesítménye viszont ugyanebben az időszakban 0,7 százalékkal esett vissza az előző háromhavihoz képest. Nőtt az ország külkereskedelmi hiánya is a januárral zárult három hónapban: az árukereskedelemben 1,3 milliárd fonttal 10,4 milliárdra, a teljes forgalmat illetően pedig 2,4 milliárddal 38 milliárdra. Az EU-val szemben a deficit elérte az 1,6 milliárdot. A Brexit szempontjából figyelmeztető jel, hogy míg uniós viszonylatban a brit import és export is nőtt (2,3, illetve 700 millió fonttal), addig a világ többi részével folytatott áruforgalom csökkent, az export 2, az import pedig 1,3 milliárd fonttal.

Milliárdokat veszíthet a luxusipar

Rendezetlen kiválás esetén évi 6,8 milliárd fonttal csökkenhet a brit luxusipar, többek között a Burberry és a Bentley exportja – derült ki az ágazat érdekképviseleti szerve, a Walpole megrendelésére készült kutatásból. „Az ágazat főszereplői elkötelezettek abban, hogy az országban maradnak, de kezdjük elveszíteni a türelmünket a kormánnyal szemben” – fűzte hozzá a Reutersnek a Walpole vezérigazgatója. A brit luxusipar termékeinek 80 százaléka megy exportra, és az unió a legnagyobb piaca. | VG