Kínai pénzből épülhet a Helsinki–Tallinn „csalagút”

Egyetértési megállapodást írt alá a Helsinkit és Tallinnt összekötő vasúti alagút megépítését tervező FinEst Bay Area Development a Touchstone Capital Partnersszel, ennek értelmében a projekt 15 milliárd eurós kínai finanszírozással valósulhat meg. A finanszírozás harmada magántőke-befektetés, kétharmada pedig hitel. A pénzügyi részletekről a felek a következő hat hónapban tárgyalnak – idézi a Reuters a FinEst Bay Area közleményét. A vállalat korábbi becslései szerint a projekt megvalósítása 15-20 milliárd euróba kerülhet, ehhez már decemberben szereztek százmillió eurónyi külső finanszírozást a dubaji ARJ Holdingtól.

A vasúti alagút megépítését indokolja, hogy több tízezer észt dolgozik Helsinkiben vagy a környékén, Tallinn pedig népszerű turisztikai célpont a finnek körében. Éves szinten több mint nyolcmillió utas és 1,2 millió autó kel át komppal egyik fővárosból a másikba, ez kétórás hajóút. A száz kilométeresre tervezett vasúti alagúttal ezt az időt mindössze húsz percre csökkentenék. A projekt még sem észt, sem finn részről nem kapott állami támogatást, Helsinki a belpolitikai fejlemények közepette a közeljövőben valószínűleg nem is foglalkozik majd az üggyel.

A finn államfő, Sauli Niinistö pénteken elfogadta a Juha Sipila vezette kormány lemondását, ugyanakkor arra kérte a miniszterelnököt, hogy az egy hónap múlva, április 14-én esedékes parlamenti választásig a kabinet maradjon ügyvivői szerepkörben. „A kormány összeomlása egyrészt váratlan, másrészt érthető fordulat” – nyilatkozta a Danske Bank A/S vezető közgazdásza, Pasi Kuoppamaki a Bloombergnek. Elmondta, hogy a kormányzati koalíció három pártja így most a kampányra koncentrálhat, és közben nem kell együttműködésre törekedniük. Kuoppamaki szerint a lemondásnak várhatóan nem lesz nagyobb gazdasági következménye.

A Nordea vezető elemzője, Jan von Gerich arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány döntése mögött egy régóta húzódó probléma áll. A Sipila-kabinet a tervezett szociális és egészségügyi reformok végrehajtásának kudarca miatt mondott le, ebbe az elmúlt 14 évben sorra beletört a kormányok bicskája. „A problémát most a következő kormány örökli meg, miközben létfontosságú lenne a reform a költségvetés fenntarthatóságához” – mondta el az elemző.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokraták támogatottsága 21 százalékos, míg a Sipila vezette Centrumpárt a voksok 14 százalékát szerezheti meg, a szintén kormányzó Nemzeti Koalíció pedig 17 százalékukat. Eszerint a koalíció fennmaradásával biztosítani tudnák kormányzóképességüket.