Nyitottabb kínai piacot ígért Peking

Biztosítani kell, hogy az Európai Unió és Kína közötti versengés nem tehet kárt a világkereskedelmi rendszerekben, és politikai elszigetelődéshez sem vezethet – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő. Tegnap Hszi Csin-ping kínai elnököt, Angela Merkel német kancellárt és Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét látta vendégül Párizsban, ahol klímavédelmi kérdésekről és az uniós–kínai kereskedelmi kapcsolatokról tárgyaltak. „Természetesen vannak nézeteltéréseink, de nem vagyunk naivak, tudjuk, hogy a történelemnek nyilván része a rivalizálás. A gyakorlatban kell bebizonyítanunk, hogy az együttműködéssel többre visszük, mint konfrontációval, illetve hogy többet nyerhetünk a nyitottsággal, mint azzal, ha bezárjuk a kapukat” – idézi Macront a Reuters.

Az uniós vezetők előzetesen a múlt hét végi EU-csúcson egyeztettek arról, hogy milyen közös álláspontot képviseljenek a Kínával folytatott tárgyalásokon. Ekkor Merkel arról beszélt, hogy az EU-nak inkább versenytársként, mint partnerként kellene Kínára tekintenie. A német kancellár Párizsban leszögezte, azt reméli, az áprilisi EU–Kína-csúcstalálkozón már konkrét megállapodások születhetnek a felek között egyebek között a beruházásokkal kapcsolatban. Hozzátette: Európa szívesen vállalna aktív szerepet a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezésben is, de csak akkor, ha ez nagyobb kereskedelmi kölcsönösséget eredményez.

Juncker kijelentette: az áprilisi csúcstalálkozón meg kell vitatniuk, miként módosíthatnák a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) érvényben lévő szabályait úgy, hogy azok ne juttassanak aránytalan előnyhöz egy országot sem. Emellett azt kérte a kínai elnöktől, hogy nyissák meg nagyobb mértékben a kínai piacot az európai vállalatok előtt. Hszi szerint a helyzet már sokat javult a korábbi állapotokhoz képest, de további nagyobb nyitást célzó reformokat ígért az uniós vezetőknek.

A kínai államfő franciaországi látogatása alatt a két ország tizenöt üzleti megállapodást kötött hétfőn, mintegy 40 milliárd euró értékben. Kína 300 repülőgépet rendelt az Airbustól (erről a 11. oldalon közlünk részleteket), a CMA-CGM francia hajótársaság és a kínai állami hajógyártó vállalat megállapodott tíz konténerhajó megépítéséről, és az is bizonyossá vált, hogy az EdF francia állami energiaszolgáltató konszern egymilliárd euróért épít szélerőművet Kínában. Macron azt is bejelentette, hogy Kína beleegyezett a francia baromfiexport-tilalom feloldásába.

A kínai elnök európai körútját múlt héten Olaszországban kezdte meg, ahol Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel aláírták az egyetértési megállapodást arról, hogy Olaszország csatlakozik a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezéshez. Conte Brüsszelben azt nyilatkozta, az EU-csúcs alatt egyetlen uniós állam- vagy kormányfő sem beszélt rosszallóan az olasz–kínai tervekről. Heiko Maas német külügyminiszter azonban arra figyelmeztette Rómát, hogy „bár okos ötletnek tűnhet Kínával üzletelni”, később még kellemetlenül érintheti őket, hogy Pekingtől függenek. Günther Oettinger uniós költségvetési biztos is elmondta: aggasztónak tartja a kínai infrastrukturális felvásárlásokat Európában.

Kína alig kerüli el idén a deflációt

A kínai gazdaság idén közel lesz a deflációhoz, a termelői árak 2019 egészében a korábban jelzett 0,8 helyett csak 0,3 százalékkal nőnek majd, az év második felében azonban már valószínűleg csökkenni fognak, és ez így marad 2020 elejéig – derült ki a Bloomberg tizenöt közgazdász megkérdezésével végzett felméréséből. A szakértők majdnem a felére, 0,8 százalékra vágták vissza a 2020-as termelőiár-emelkedési kilátásokat, és 1,3 százalékot várnak 2021-re, ami azt jelenti, hogy tartós marad a gyenge kereslet és a csökkenő ipari nyereség okozta probléma. Egyre nehezebb a vállalatok számára a hiteltörlesztés, a megváltozott fiskális politikai miatt azonban nem várható, hogy a kínai jegybank ismét ahhoz a módszerhez folyamodna, mint 2012 és 2016 között, vagyis hogy a vállalati nyereségcsökkenés ellenszereként bevetné a kamatvágást. | M. Cs.