Recesszióban a török gazdaság
Technikai recesszióba csúszott Törökország: a tegnap közzétett adatok szerint a GDP éves bázison 3, negyedéves bázison pedig 2,4 százalékkal zsugorodott a tavalyi utolsó három hónapban. A tavalyi harmadik negyedéves, 1,1 százalékos GDP-zsugorodás után ez volt zsinórban a második periódus, amikor csökkent a nemzeti össztermék. Az év egészében 2,6 százalékkal nőtt a GDP. Az adatot nem kísérték látványos piaci mozgások, a líra stabil maradt, és az állampapírpiacon sem emelkedtek a hozamok látványosan: a recessziót korábban a piac már teljesen beárazta.
A gazdasági zsugorodás széles bázisú, a beruházási ráta és a lakossági fogyasztás is visszaesett a negyedik negyedévben, az utóbbi drámaian, 8,9 százalékkal éves összevetésben. A külkereskedelmi egyenleg viszont pozitívan járult hozzá a GDP-hez, bár ez is csak azért, mert a zsugorodó lakossági fogyasztás és a tavaly óta számottevően meggyengülő líra csökkentette a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg hiányát. Igaz ugyanakkor az is, hogy 2017 utolsó negyedévében a hitelezésből túlfűtött gazdaság még látványosan gyarapodott, így a mostani visszaesésben számottevő szerepe van a magas bázisnak is.
Berat Albayrak pénzügyminiszter, Recep Tayyip Erdogan államfő veje közölte: a nehezén már túl van a török gazdaság, az idei első fél év még gyenge lehet, a második fél évre visszatér a növekedés. Boér Levente, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója egyetért a tárcavezetővel. A szakértő lapunknak azt mondta: két ellentétes fél évet láthatunk az idén, a jelenség hátterében a gazdaság normalizálódása és a bázishatás áll.
Tavaly év végén a hitel- és kamatlábak még 28 százalék fölött álltak, idén március elejére 25 százalék környékére csökkentek, és a tendencia vélhetően folytatódik, így a 24 százalékos alapkamat túlzónak tűnik – mondta Boér, aki szerint a csökkenő kamatok és a magas bázis miatt nyárra az érdemben mérséklődő infláció miatt akár egy kamatcsökkentés is elképzelhető. A jegybank most is csak a líra védelmében és a magas infláció miatt tartja ennyire magasan az alapkamatot. Az infláció megfékezése az egyik legfontosabb feladat. Március végén választás lesz Törökországban, a szavazók pedig a bőrükön érzik a drágulást – tette hozzá a szakértő. Ennek ellenére Boér szerint Erdogan ugyan nem nagy többséggel, de megnyeri a hó végi választást.
A török gazdaságot éveken át az állami bankok által kiszórt, olcsó vállalati hitelekből pörgették. A hitelezés a tavalyi második fél évben szinte megszűnt, de egy év elején kiadott előrejelzés szerint a magánkézben lévő bankok 0–10 százalék közötti növekedésre számítanak a hitelkihelyezésben, míg az államiak 10–15 százalék közöttire. „Ha a jegybank kamatot vág, még erősebb lehet a növekedés, még hamarabb beindulhat a gazdasági bővülés” – véli az elemző, aki szerint nem a legutóbbi és a mostani negyedév GDP-zsugorodása számít leginkább, hanem az, hogy a jegybank hogyan kezdi el a lazítást úgy, hogy a líra se gyengüljön, és az inflációs se szálljon el.
