Tavaly májusi csúcsára erősödött a forint

Csaknem egyéves csúcsára, az euróval szembeni 314,4-es keresztárfolyamig erősödött tegnap különösebb árfolyammozgató hír nélkül a forint. A deviza január óta a 315–320-as sávban mozog az euró ellenében.

A forinterősödés hátterében két fő tényező áll. Az egyik, hogy idén év elején nőtt a globális kockázatkeresési étvágy. Ugyan a világgazdaság és a fejlett gazdaságok növekedése továbbra is lassul, de a korábbi geopolitikai kockázatok, különösen az olasz költségvetés körüli vita és a rendezetlen Brexit esélye csökkent, a kereskedelmi feszültségek pedig oldódni látszanak. A gazdasági lassulásra reagálva a vezető jegybankok, főleg a Fed és az Európai Központi Bank (EKB) félfordulatot hajtottak végre: a Fed szünetelteti szigorítási ciklusát, míg az EKB eltolta idei kamatemelésének dátumát, és újraindította célzott finanszírozási programját, a TLTRO-t.

A másik, belső tényező a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájában keresendő. Februárra a hazai maginflációs ráta ötéves rekordra, 3,5 százalékra gyorsult. A jegybank korábban többször hangsúlyozta, hogy az inflációs célkövetésre fókuszál, a 3,5 százalékos mutató pedig elég magas ahhoz, hogy a piac a monetáris kondíciók mihamarabbi normalizálására spekuláljon. A hazai inflációs trendek normalizálásért kiáltanak, és a jegybank hitelességi okok miatt sem teheti meg, hogy ne foglalkozzon az árindexszel – mondta lapunknak Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője szerint akár már a március végi ülésén lépéseket tehet az intézmény. „Első lépésként valószínűleg a piaci likviditás szűkítésével közelíti a piaci kamatokat az alapkamathoz, aztán a kamatfolyosóhoz nyúlhat hozzá, csak ezután jöhet az első kamatemelés.” Tegnap adta ki a jegybank a legutóbbi, február 26-i üléséről készült rövidített jegyzőkönyvet, ebben a döntéshozók még nem adtak jelzést a normalizálás kezdő időpontjáról és menetrendjéről.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a tegnapi erősödés hátterében nem áll konkrét hír, a jegyzés vélhetően technikai okok miatt bukott tegnap a lélektani határ alá. Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája lapunknak úgy fogalmazott: ugyan fundamentális alapjai vannak a deviza mozgásának, de a 315-ös szint technikai határ volt, százalékosan pedig nem látványos a drágulás. Azt azonban Móró is megerősítette, hogy a jegybanknak a likviditáson keresztül mihamarabb emelnie kell a bankközi kamatokat. Szerinte a lengyel és a cseh bankközi kamatszint magasabb a hazainál, míg az infláció nagyjából egy szinten van, az MNB le van maradva a szigorítással.

A CIB forgatókönyve szerint a forint ugyan 315 alá csúszott, a technikai tényezők pedig rövid távon tolhatják még lejjebb a kurzust, de valószínűtlen, hogy itt ragadna. Trippon Mariann a 317-es év végi szintet jelölte meg. Móró Tamás nem tartja valószínűnek, hogy érdemben gyengülne a forint a mostani szintekről. Korábban az Oxford Economics közgazdásza, Szendrei Vanda lapunknak hangsúlyozta: az idén a fundamentális alapok mind a forinterősödés felé hatnak. Egy erősebb piaci sokk esetén a magyar deviza leértékelődési kockázata az egyik legalacsonyabb a szabadon lebegő feltörekvő piaci devizák közül, ami számottevő javulás az öt évvel ezelőtti helyzethez képest.