A jó szándék lehet, hogy kevés

Végső szakaszukhoz érkeztek az amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalások, ma kezdődik Pekingben az újabb forduló. „Azt hiszem, mindkét fél szándéka a megállapodás, nagyon sokat haladtunk előre” – mondta Steven Mnuchin pénzügyminiszter indulás előtt, de figyelmeztetett, hogy a párbeszéd megegyezés nélkül is zárulhat. A The New York Times tudósítása szerint arra a kérdésre nem volt hajlandó válaszolni, hogy az utóbbi esetben Donald Trump újabb vámokat vet-e ki kínai termékekre. Az elnök korábban a tárgyalások miatt elhalasztotta 200 milliárd dollár értékű kínai áru büntetőtarifájának megemelését 10-ről 25 százalékra.

Bár korábban mindkét fél haladásról számolt be a szellemi tulajdonjog védelmét és a kikényszerített technológiai transzfert illetően, e kérdések változatlanul a napirenden vannak, és még ezeknél is nehezebb megállapodásra jutni a végrehajtási garanciákban és az eddig bevezetett vámok megszüntetésének menetrendjében. „Az egész megállapodás a végrehajtás hatékony mechanizmusától függ – mondta a Reutersnek Tim Stratford, a kínai Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke. – Az egyezménynek nem kell átalakítania a kínai gazdaságot, az viszont szükséges, hogy új módszereket nyújtson a véleménykülönbségek megoldására” – tette hozzá. Szerinte az amerikai–kínai kapcsolatok jövője múlik a megállapodáson.

Elemzők kizárják, hogy Kína elfogadna egyoldalú büntetőintézkedéseket, illetve szankciókat magában foglaló kényszerítő jellegű mechanizmust, vagy olyan engedményeket, amelyek veszélyeztetnék a kommunista piacgazdaság alapjait. „Ha Washington számára ezt jelenti a megállapodás, akkor nem lesz megállapodás” – figyelmeztetett Michael Ivanovitch. A New York-i Federal Reserve Bank volt közgazdásza, a Columbia Business School egykori professzora szerint ugyan Washington megelégedhet egy presztízsmentő jogi szöveggel, de ez azt jelentené, hogy a megállapodás csak egy üres burok lenne, és hosszabb távon csak tovább rontaná a kétoldalú kapcsolatokat. Ez a megoldás még sincs kizárva, mert politikai szempontból Hszi Csin-ping kínai elnöknek és Trumpnak is fontos a megegyezés. Washington legfőbb szövetségeseire – az Európai Unióra és Japánra – sem számíthat, mert számukra elsősorban az a fontos, hogy könnyebben bejussanak a kínai piacra, azonos elbírálásban részesüljenek, és hogy Peking betartsa azokat a szabályokat és kereskedelmi gyakorlatokat – a Világkereskedelmi Szervezet szabályait –, amelyeket állítása szerint soha nem is szegett meg. Ivanovitch Németországot hozta fel példaként a másfajta hozzáállásra: Berlin Washingtontól eltérően nem tárgyal Pekinggel, viszont az elmúlt három év alatt 27,1 százalékkal csökkentette kétoldalú külkereskedelmi deficitjét exportjának 22,5 százalékos növelésével. Az Egyesült Államok külkereskedelmi hiánya közben csak tavaly 11,6 százalékkal nőtt Kínával szemben, miközben egyfolytában zajlott a két ország közötti párbeszéd.

Blokkolják a kínaiak a kanadai exportot

Egyre több kanadai mezőgazdasági exportcikk behozatala elé gördítenek akadályokat a kínai kikötőkben, a két legnagyobb exportőr repceolaját például azért nem fogadták, mert állítólag fertőzött volt. A szója és a borsó esetében pedig az ellenőrzések a korábbi pár nap helyett három hétig is elhúzódnak. Ottawa szerint politikai okok – a Huawei egyik vezetőjének őrizetbe vétele okozta feszültségek – húzódnak meg a háttérben. Kína a kanadai agrártermékek egyik legnagyobb piaca, tavaly 2 milliárd dollár értékben vásárolt repceolajat és félmilliárd dollárért sertéshúst. | VG