Érdekes kompromisszumot kötöttek az Európai Unió állam- és kormányfői azzal, hogy október 31-ig tartó halasztásról állapodtak meg szerda éjszakába nyúló ülésükön; ezzel félúton álltak meg a Theresa May által kért júniusig és a Donald Tusk által javasolt év végéig tartó haladék között – mondta a Világgazdaságnak Szabó Barnabás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. A szakértő szerint a brit kormányfő számára fontos siker, hogy a határidő rugalmas, vagyis az Egyesült Királyság EU-tagsága automatikusan megszűnik, amennyiben időközben mindkét fél ratifikálja a kilépési szerződést. A megállapodás az uniónak is jó, mert így nem kell kéthetente Brexit-csúcsot tartani, az a veszély viszont így megmaradt, hogy a májusban megválasztandó brit európai parlamenti képviselők afféle trójai falóként megzavarják a testület munkáját – tette hozzá.
A Brexit körüli patthelyzet aligha oldódik meg, hiszen May nem teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket a márciusi EU-csúcson megszabtak. Az uniónak figyelembe kellett vennie, hogy az Egyesült Királyság rendezetlen kilépése súlyos károkat okozna elsősorban Írországnak, de több más tagállamnak is. – Amíg mód van rá, addig az Európai Unió nem akarja vállalni a felelősséget azért, hogy kiebrudalja a szervezetekből a briteket. Nyilván ezért ment bele a kompromisszumba Emmanuel Macron francia elnök is, aki az utóbbi időben kimondottan kemény álláspontot foglalt el – hangsúlyozta a szakértő. Szabó Barnabás nem tartja valószínűnek, hogy október végén az Egyesült Királyság újabb haladékot kapjon, ehhez szerinte nagyon drasztikus dolognak kellene történnie. Abban viszont szinte biztos, hogy May ismét a parlament elé terjeszti a kilépési megállapodást, abban a reményben, hogy a pártja keményvonalasait az uniós választáson való részvétel rémével maga mögé tudja állítani. Esetleg sikerülhet megállapodnia az ellenzéki Munkáspárttal, és a segítségükkel feloldani a parlamenti patthelyzetet. Az ING Bank elemzői nem számítanak rá, hogy a haladék elegendő lesz a briteknek a megoldás megtalálására. A lapunkhoz is eljuttatott közleményük szerint ez azt jelenti, hogy a brit gazdaság helyzete aligha javul majd, a vállalatoknak ugyanis folytatniuk kell a felkészülést az esetleges rendezetlen kilépésre, a halasztásnak pedig inkább marginálisan negatív, mint pozitív hatása lesz a GDP növekedésére. Emiatt az idén nem is várnak kamatemelést a jegybanktól. A font árfolyama 1,31 dollár alá csúszott tegnap a halasztás hírére. A Reuters értékelése szerint a kereskedők a fejüket vakargatják, hogy kitalálják, milyen irányba mozdul majd el a brit deviza. Az EU-csúcs ugyan nem oszlatta el a bizonytalanságokat, nagyobb árfolyamváltozásra azonban senki nem számít a következő hónapokban.
A Brit Kereskedelmi Kamara üdvözölte a halasztást, mivel lehetőséget ad a parlamentnek, hogy konszenzusra jusson. Figyelmeztetett azonban, hogy szinte tapintható a gazdasági szereplők frusztrációja a végeláthatatlan politikai folyamat miatt, a gazdaságnak egyértelmű menetrendre van szüksége, hogy felkészülhessen a jövőre. Ugyanezt ismételte meg a kisvállalkozók szövetségének elnöke is, aki szerint a tagoknak elegük van abból, hogy velük fizettessék meg a politikai válság árát. A halasztás csak ideiglenes megkönnyebbülést okoz az iparszövetség főigazgatója szerint is a rendezetlen kiválás miatt aggódó gazdasági vezetőknek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.