Robbantott a kínai sertéspestis

Régóta probléma az ágazati szereplőknek, hogy a disznóhúsfogyasztás és a vágások száma évek óta csökken Németországban. Ebben a helyzetben váratlan mentőövként tűnt fel Kína, amely fokozódó kereslettel lépett fel a német piacon. Ennek hatására pedig újra emelkedésnek indultak az árak. A német disznótartók érdekképviseletének (ISN) jelzése szerint az elmúlt két hétben 20 eurócenttel drágult a sertéshús kilónként, aminek következtében átlagosan 20 euróval adnak többet egy élő állatért. „Ilyen fordulatra már régen nem volt példa” – értékelt a Spiegel című lapnak Matthias Quaing, az ISN szakértője. A történtek hátterében nemcsak a Peking és Washington között dúló kereskedelmi háború áll, hanem az is, hogy Kínában javában tombol az afrikai sertéspestis. A német gazdáknak kedvez, hogy miközben a régióban több országban – Csehországban, Lengyelországban és Belgiumban is – már kimutatták a járvány kórokozóját, náluk eddig nem jelent meg a vírus. A német állam látványos lépéseket tesz annak érdekében, hogy ez így is maradjon: Mecklenburg tartomány például 51 kilométer hosszan telepített elektromos kerítést, hogy fizikailag is védje az állatállományt egy esetleges fertőzéstől. Az eljárás nem példa nélküli, Dánia – amely évtizedek óta szintén jelentős exportőrnek számít a sertésszektorban – ugyancsak azt fontolgatja, hogy a német határra ilyen védelmi rendszert telepít annak érdekében, hogy a betegséget leginkább terjesztő vaddisznók ne jussanak át dán területre.

A növekvő árakkal azonban nem minden szereplő jár jól. A húsfeldolgozó vállalkozások egy része nem tudja finanszírozni az alapanyag drágulását, illetve azok a cégek, amelyek nem rendelkeznek értékesítési jogosítvánnyal Kínában, ugyancsak hátrányba kerülhetnek a piaci versenyben. Arra a körülményre is érdemes figyelni, hogy a húsfeldolgozók a kiskereskedelmi láncoknak jellemzően hosszú távú szerződések alapján szállítják a termékeiket. Csak úgy tudnák érvényesíteni a hús bekerülési árának emelkedését, ha az üzletek úgy döntenének, hogy áthárítják a fogyasztókra az árkülönbözetet. Ha ez nem történik meg, komoly gazdasági nehézségekkel kell szembenézni a szegmensben.

További kérdés, hogy a német kínálat meddig tudja kielégíteni a kínai dömpinget. Az INS felmérése szerint a német disznóállomány jelentősen zsugorodik, ez pedig a legnagyobb sertésvágóhidak üzleti eredményeiben is érzékelhető. Közülük a kelet-vesztfáliai székhelyű Tönnies GmbH a március közepén közölt beszámolójában 3,6 százalékos forgalom-visszaesésről számolt be 2018-ra vonatkozóan, az árbevétele már alig haladta meg a 6,6 milliárd eurót.

A disznóhús ára

20

eurócenttel nőtt kilónként két hét alatt