Egyelőre nem tudni, mikor folytatódnak az amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalások, miután a legutóbbi forduló eredménytelenül zárult Washingtonban. Peking a háttérben, Donald Trump a Twitteren keményített az álláspontján. Az amerikai elnök szerint Kína érzi, „milyen csúnyán elverték”, és talán inkább megvárja a 2020-as elnökválasztást, hátha szerencséje lesz, és egy demokrata nyer. „Az egyetlen gond az, hogy tudják, én fogok győzni, és az egyezség sokkal rosszabb lesz nekik… Bölcsebb lenne a részükről most megállapodni, de imádok hatalmas vámokat beszedni” – írta a hét végén. Pénteken 10-ről 25 százalékra emelkedett 200 milliárd dollár értékű kínai import vámja, és Trump utasítást adott a fennmaradó, mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai importáru vámtarifájának megemelésére is, így a teljes pekingi bevitelt büntetővámok terhelik majd. Peking ellenlépéseket helyezett kilátásba, de lapzártánkig nem jelentett be ilyen döntéseket.
Gregory Daco, az Oxford Economics kutatóintézet Egyesült Államokkal foglalkozó vezető közgazdásza szerint a vámháború ilyen mértékű eszkalálódása mintegy 0,5 százalékkal vágná meg az amerikai GDP-t, amely 45 milliárd dollárral lenne kisebb 2020-ban, mint tarifák nélkül. A reál-GDP növekedése így a jövő év végére veszélyesen közel kerülne az 1 százalékhoz. A kínai gazdaság növekedése ebben az esetben 1,3 százalékkal, évi 5 százalékra csökkenne, a világgazdaság pedig 0,5 százalékot veszítene. Az Oxford Economics kiszámolta azt is, milyen hatása lenne egy totális, többoldalú kereskedelmi háborúnak, vagyis annak, ha az Egyesült Államok 35 százalékos vámot vetne ki a teljes kínai importra, 10 százalékosat az EU-ból és Japánból érkezőre, valamint 25 százalékosat az autó- és alkatrészbevitelre. Feltételezve, hogy minden érintett ellenlépésekkel válaszol, az amerikai GDP jövőre 2,1 százalékkal zsugorodna, és az év végére recesszióba zuhanna a gazdaság. Ebben az esetlen a kínai GDP 2,5, az európai és a japán 1,5, a globális pedig 1,7 százalékkal esne vissza.
Az autóvámokról Trumpnak május 18-ig kellene döntenie, és nem sok jóval kecsegtetnek Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszter szavai. Ross a hét végén Luxemburgban azt mondta, hogy ez az ágazat adja az ország külkereskedelmi deficitjének nagyjából a felét. „A hiány lefaragása ennek a kormányzatnak az egyik legfőbb célja, és ennek érdekében kezelnünk kell a Kína és az autóipar jelentette problémát” – közölte, és azt is hozzátette, hogy Washington számára az sem gond, ha nem lesznek sikeresek a Pekinggel folytatott tárgyalások.
A kínai tárgyalódelegációt vezető Liu He miniszterelnök-helyettes mindenesetre óvatos optimizmussal nyilatkozott a megegyezés lehetőségéről, de hangsúlyozta, hogy bizonyos elvi kérdésekben Peking nem fog engedni. Három területet sorolt fel, ahol jelentősek a nézetkülönbségek. Az első a vámok, amelyeket Kína szerint megállapodás esetén azonnal meg kell szüntetni, míg Washington kényszerítő eszközként legalább ezek egy részét fenn akarja tartani. Nem értenek egyet a közbeszerzések megnyitásának mértékében és a jogi garanciákban sem.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.