Trump segéllyel kárpótolná a farmereket

Donald Trump szerint három vagy négy héten belül megtudjuk, sikeresek lesznek-e az amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalások. Az amerikai elnök azt is bejelentette, hogy a jövő hónapban a G20-ak Japánban rendezendő csúcstalálkozóján tárgyal majd kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel, és még nem döntötte el végleg, hogy vámot vessen-e ki a kínai import még fennmaradó 300 milliárd dollárt kitevő részére. Ehhez képest Robert Lighthizer kereskedelmi főképviselő hivatala hétfőn már formálisan meg is indította a tarifák kivetéséhez szükséges jogi folyamatot. A listát már összeállították, de azon nem szerepelnek gyógyszerek, ritka földfémek és fontos ásványi anyagok, szemben a telefonokkal és a laptopokkal.

Kína hétfőn hatvanmilliárd dollár értékű amerikai árucikkre, többek között fagyasztott zöldségre, marhahúsra, étkezési olajokra, építési anyagokra, elektronikai termékekre, vegyi anyagokra és cseppfolyósított gázra vetett ki 5–25 százalékos büntetőtarifát, ami megrendítette a piacokat, a fontosabb amerikai tőzsdeindexek január óta legnagyobb veszteségüket szenvedték el.

A legújabb kínai intézkedés ugyan a mezőgazdasági termékeket közvetlenül nem érinti, mert azokat már tavaly, első lépésként „megbüntették”, mégis Trump egyik fő szavazóbázisa szenvedi meg leginkább a vámháborút. Az amerikai sertéshúst több mint 60 százalékos tarifák terhelik, emiatt nem tudták kihasználni a tenyésztők azt, hogy az afrikai influenzajárvány miatt becslések szerint 20-30 százalékkal csökkent Kínában az állatállomány. A szójakivitel tavaly 16 éves mélypontra zuhant, és más piacokkal nem tudták pótolni a kiesést.

Az elnök a múlt héten utasította a mezőgazdasági minisztert, hogy készítsen tervet a farmerek megsegítésére, hétfőn pedig bejelentette, hogy a kormányzat 15 milliárd dolláros segélyt nyújt számukra; részletekkel azonban nem szolgált. Ez már a második ilyen program lesz, tavaly 12 milliárd dollárt fizettek ki kompenzációként a termelőknek. Ez azonban nem elég, mert az export és az árak visszaesése miatt több évtizedes csúcsra ért a farmok eladósodottsága, miközben a nettó bevételük tíz éve nem volt olyan alacsony, mint most.

A helyzet eszkalálódása miatt a befektetők egyre kevésbé bíznak abban, hogy hamarosan megszületik a kereskedelmi megállapodás az Egyesült Államok és Kína között, és a portfóliójuk átalakításával kezdenek felkészülni a feszültség elhúzódására. Kivonják a pénzt a kereskedelmileg érzékeny vállalatokból, és defenzív szektorokba fektetnek, amelyeknek alacsony a közvetlen gazdasági kitettségük, és stabilan magas osztalékhozammal jellemezhetők. (Az Erste elemzői szerint klasszikusan ilyenek a közműszolgáltatók, a telekommunikációs cégek és az ingatlanhasznosítók.) A Goldman Sachs elemzői is a szolgáltató szektort javasolják a befektetőknek, ezen belül is a szoftver-, média- és szórakoztatóipari cégeket, valamint a kiskereskedelmi hálózatokat és a bankokat. A hangulat romlása miatt több elemző szerint a befektetők egy része inkább kivár majd, és készpénzt halmoz fel. A Morgan Stanley vezető amerikai részvénystratégája szerint a vámháború eszkalálódása recesszióhoz vezethet az Egyesült Államokban, mert az érintett cégek az alacsony infláció miatt nem fogják tudni teljes mértékben áthárítani a fogyasztókra az emelkedő költségeket, ennek viszont a profitjuk látja majd a kárát.