A Fed és az EKB mozgathatja a régiót

Felfelé korrigálnak a kelet-közép-európai devizák, elhagyva az euróval szembeni május végi, többhavi mélypontjukat. A lengyel zloty 1, a cseh korona 1,2, a román lej pedig 0,9 százalékot erősödött a hónap eleje óta. A régiós devizák trendszerűen gyengültek áprilisban és májusban, pedig az elemzők korábban úgy vélték, hogy az év eleji jó teljesítményük kitart az idei második negyedévben is. A három érintett ország makrogazdasági helyzete eltérő, a fizetőeszközök árfolyamát leginkább a nemzetközi fejlemények mozgatták: különösen a Fed kommunikációja, a török–amerikai konfliktus és a nemzetközi kereskedési hangulat.

Ahogy a Fed várható monetáris lazítását kezdi beárazni a piac, számottevő, 1,2 százalékos gyengülést láttunk a dollárindexben május vége óta. A befektetők a kockázatosabb eszközöket keresik, ami rendszerint hozzájárul a fejlődő piaci devizák felértékelődéséhez. A török–amerikai konfliktus eszkalálódása májusban érdemben gyengítette a régiós devizákat is, mivel a befektetők gyakran egy csomagban kezelik ezeket az eszközöket. Május vége óta csillapodott a politikai konfliktus, a líra erősödése is hozzájárult a régiós devizák teljesítményéhez. Figyelemre méltó, hogy a nemzetközi kereskedési hangulat kihat ugyan a régiós eszközökre, de a kereskedelmi háborús fejlemények nem voltak érdemi hatással a régiós fizetőeszközökre. Középtávon vélhetően ugyanezek a faktorok, a monetáris politika nemzetközi fejleményei, a török helyzet, kisebb mértékben a kereskedelmi konfliktus és a régiós államok jegybankjainak lépései lesznek hatással a devizákra.

A zloty tegnap hagyta el az euróval szembeni 4,28–4,34-os sávot, ahol több mint egy évet töltött. A lengyel gazdaság fundamentumai stabilak, a zloty jegyzésére a nemzetközi fejlemények lesznek legnagyobb hatással. A piaci árazások alapján a legtöbb befektető monetáris lazításra számít, ám ezt egyelőre sem a devizaárfolyam, sem a 2,3 százalékra gyorsuló infláció nem indokolja, a jegybanki kommunikáció sem utal erre. A maginfláció azonban feltűnően megugrott az év elején, a januári 0,8 százalékról áprilisra 1,7 százalékra gyorsult, és a jegybank szerint tovább emelkedhet. A gyorsuló infláció gyengítheti a zlotyt, különösen, ha az Európai Központi Bank (EKB) is belengeti a további monetáris lazítást, annak azonban kicsi a valószínűsége, hogy a deviza még számottevően erősödik.

A cseh jegybank furcsa helyzetben van: monetáris szigorítás és lazítás is elképzelhető. A központi bank elnöke épp a héten közölte a Bloomberggel: lát még teret a 2 százalékos alapkamat emelésére. A jegybank az euróval szembeni 25-ös koronaárfolyamot látna szívesen, de a deviza nem tudott eddig a szintig erősödni, amióta 2017 elején elengedték az euróhoz rögzített 27-es árfolyamszintet. Ugyanakkor az elemzők és a piaci árazások alapján a befektetők is az idei kamatcsökkentést valószínűsítik. A szakértők szerint egyrészt az ország elérte a kamatciklus tetejét, nyolc emelés után eljött a csökkentés ideje, másrészt ha a Fed lazít, akkor az EKB-nak is muszáj lesz, a trendet pedig a régiós jegybankoknak is követniük kell. A jegybank következő ülését június végén tartják, az akkori kommunikáció kulcsfontosságú lesz a koronaárfolyam szempontjából.

A román gazdaságot egyrészt számos politikai bizonytalanság terheli, másrészt a lejnek alig akad támasza: a folyó fizetési mérleg 4,5 százalékos GDP-arányos hiánya messze a legrosszabb a régióban, és a külkereskedelmi mérleg is mínuszos. A bukaresti kormány enyhítette a „kapzsisági illeték” szabályait, és már nem köti a bankközi kamatlábhoz (Robor). Elemzők szerint a jegybanknak a tegnap 3,25 százalékon álló háromhavi Robort mindenképp a 3 százalékos szint fölött kellene tartania, hogy megakadályozza a lej további leértékelődését és megfékezze az inflációs várakozásokat. A jegybanki intézkedésektől függetlenül azonban a lej a legsérülékenyebb a három régiós deviza közül, középtávon vélhetően további gyengülésére lehet számítani.